Gazdaság

Előítéletek fogságában

Személyes kapcsolatok, nagyfokú rugalmasság és kitartás szükséges a 45 év felettiek sikeres álláskereséséhez.

Napi nyolc órában kezdett az álláskereséssel foglalkozni az egyik banknál titkárnőként dolgozó Nagyné Becsei Katalin, miután megtudta, hogy munkaköre megszűnése következtében elveszti munkahelyét. Nézegette az újsághirdetéseket, az interneten is pályázott, szólt az összes ismerősének és a volt munkahelyén is mindenki tudta, hogy munkát keres. Az 51 éves hölgy szorgalmának köszönhetően két és fél hónap alatt újra elhelyezkedett: a közigazgatási szervnél megürülő titkárnői állásra egy volt kollégája hívta fel a figyelmét. Igaz, a gyors váltáshoz nem kis kompromisszumkészség is szükségeltetett. „Az éves jövedelmem a fele a korábbinak, s kezdetben az iroda sem volt olyan színvonalas, mint a régi, de tisztában vagyok vele, hogy a volt cégem e téren kiemelkedőnek számított” – jegyzi meg.


Előítéletek fogságában 1

FÉL SZŰK ESZTENDŐ. Habár a mielőbb új munkahelyre áhítozó hölgy soknak érezte, a két és fél hónapos átmenet inkább gyorsnak minősül: a leépítés, átszervezés következtében feleslegessé váló 40 év feletti munkavállalók átlagosan 6-7 hónapos keresgélés után találják meg a következő helyüket. A túl speciális tudással rendelkező, vagy nyelveken nem beszélő középkorúak sokszor ennél tovább is parkolópályára kényszerülnek. „Ennél a korosztálynál az álláskeresési módszerek közül a hirdetés működik legkevésbé” – tapasztalta Juhos Andrea, a DBM Magyarország Kft. karriertanácsadó ügyvezetője. A középkorú pályázónak általában csak akkor van esélye, ha pontosan olyan tapasztalattal rendelkezik, mint amit a pozíció megkíván – tehát például egy élelmiszer-ipari cég értékesítői posztjára csak FMCG-ben szerezett értékesítési múlttal rendelkezőknek van esélyük.

A 45 év felettieknél az elhelyezkedésben leginkább a személyes kapcsolati háló működik. „Csak annak kellek, aki ismer” – fogalmazza ezt meg Szegő Anna. A 48 éves külkereskedelmi üzletkötő öt hónapig keresett állást. Bár negyven pályázatot adott be, végül egy volt kolléganője segítségével tudott elhelyezkedni: egy kismamát helyettesít féléves megbízással. „A munkaadók sokszor éreztették velem, hogy a korom miatt nem kellek, pár helyen viszont kifejezetten tapasztalt munkatársat kerestek.” A pályázgatás idejét úgy tette elviselhetővé, hogy novellákat írogatott, amelyeket elküldött baráti körének, akikkel azt is tudatta, hogy állást keres. Sajnos meglehet, az ismerősök hamarosan újra élvezhetik Szegő Anna írásait, ugyanis jelenlegi megbízása hamarosan lejár.

„A nők könnyebben dolgozzák fel munkahelyük elvesztésének traumáját, és hamarabb találnak új pénzkereső foglalatosságot, ami nem feltétlenül egy klasszikus főállás” – figyelte meg Juhos Andrea. Tapasztalata szerint a nők előbb emelik fel a telefont, s rugalmasabbak is a férfiaknál: a részmunkaidős, időszaki vagy projektmunkára szóló megbízásokat is elfogadják, s az átképzésre is nyitottabbak. A rugalmasság sokszor az anyagiak tekintetében is szükséges, hiszen a cégek egy része épp azért ódzkodik az idősebbektől, mert tapasztalatuk okán bérigényük is magasabb.

Idősek társadalma?

Demográfiai trend az európai kontinens elöregedése, ami előbb-utóbb a vállalatokra is ki fog hatni – jósolja Karlheinz Steinmüller, a német Z-Punkt jövőkutató cég vezetője. Előrejelzése szerint az európai cégek számára 2020-ra az egyre szélesebb réteget képviselő idősebbek mind fontosabb célcsoport lesznek, vevőként és munkaerőként egyaránt. A vállalatok a fogyatkozó létszámú „ifjú titánok” keresése helyett inkább olyan munkaszervezési módszereket fognak alkalmazni, amelyek az ötvenes, hatvanas, hetvenes, jó egészségi állapotú csoportok foglalkoztatását segítik. A rugalmas megoldások, a távmunka, a részmunkaidő, az élethosszig tartó tanulás, a munkakörök rotációja, a vegyes életkorú munkahelyi teamek létrehozása mind ezt a célt szolgálhatják.

„A középkorúak megítélése beosztásonként eltér” – óv az általánosítástól Emri Zsuzsanna, a KPMG Hungária Kft. hr-igazgatója. „A középvezetői állásoknál az előítéletek miatt sokszor hátránnyal indulnak a negyven év feletti jelöltek, a nagyon magas pozíciókban azonban bizonyos életkor nélkülözhetetlen.” Egyes munkáltatói vélemények szerint a középkorú hölgyek jól beválnak olyan adminisztratív, irodai állásoknál, ahol nincs előrelépési lehetőség, viszont azt várják el, hogy a dolgozóra éveken át lehessen számítani. Ez a korosztály pedig – sokszor éppen azért, hogy elkerülje az előítéletekkel való újabb küzdelmet a munkaerőpiacon – megbecsüli a biztos munkahelyet, és nem feltétlenül vált egy jobb lehetőség vagy kicsivel több bér miatt. „A pályakezdők minden pozíciót megpályáznak, a 30 körüliek akkor jelentkeznek, ha valamiért elégedetlenek a jelenlegi munkahelyükön, a 40 felettiek pedig főként akkor, ha leépítés miatt elvesztik az állásukat” – tapasztalta Bárány György, a HVB Bank hr-igazgatója. A megkérdezett cégek természetesen egyöntetűen deklarálják: náluk csak a rátermettség számít egy poszt betöltésénél, az életkor nem.

RÁSEGÍTÉS. A számok szintjén nem lehet tetten érni, hogy a középkorúak hátrányban vannak: a 40-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,5 százalék volt az idei második félévben, ami alatta marad a hazai átlagnak, igaz, hogy a statisztika csak a regisztrált, járadékra jogosult állástalanokat tartja nyilván. A középkorúak foglalkoztatását a tervek szerint az új kormányprogram is ösztönözné: az 50 év feletti, tartósan munkanélkülieket alkalmazó vállalkozásoknak egy ideig elengednék a tb-járulék felét. „Nem hiszem, hogy radikálisan megemelkedne az idősebbek foglalkoztatási aránya egy ilyen mértékű kedvezménytől” – mond szkeptikus véleményt Nemes Zsuzsa, az Unilever Magyarország Kft. toborzási menedzsere. „Egyrészt amúgy is törekszünk arra, hogy a munkavállalóink köre sokszínű legyen, másrészt a foglalkoztatásunk legalább néhány éves távlatban gondolkodik.” Emri Zsuzsanna szerint nem azonnal, de hosszú távon a cégek élni fognak a költségkímélési lehetőséggel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik