Katasztrófa a jegybank kamatemelése – kommentálta nem kis drámai felhanggal Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára a múlt heti forinterősödés kiváltó okát. A nemzeti fizetőeszköz árfolyamsávjának eltolása és a forint látványos gyengülése láttán ugyanis Zádoriék már éppen kezdtek örülni, hogy esélyt kaptak a számottevő exportértékesítéssel bíró sertéságazat legújabb válságának rendezésére, amikor is jött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelése, és a forint újbóli erősödése. A terméktanács 260 forint feletti euró-árfolyamnál éppen azt fontolgatta, hogy a javuló exportfeltételek miatt csökkenti a húsiparnak nyújtott piacra jutási támogatás fajlagos összegét – hogy a keret tovább kitartson -, tervüket azonban már nem volt idejük megvalósítani.
Húspult. A húságazat már éppen fellélegzett volna, amikor jött az újabb kamatemelés.
A forint erősödését tapasztalva a szakemberek jelenleg maguk sem látják világosan a két héttel ezelőtti árfolyam-intézkedések távolabbi hatását: amíg a magyar fizetőeszköz árfolyama nem áll be egy újabb egyensúlyi értékre, addig nem lehet pontosan tudni, lesz-e valódi idegenforgalom- és exportjavító hatása a sáveltolásnak. Többen figyelmeztetnek, hogy amennyiben a nemzeti valuta kurzusa 250 forint/euró – az új jegybanki célárfolyam, és az elemzők várakozásai – körül stabilizálódik, akkor nem lesz lényegi változás az eddigi feltételekhez képest. Azaz éppen a döntés mögött meghúzódó kormányzati szándék, a kivitel felfuttatása, a növekedés serkentése válik kétségessé, ráadásul a jegybanki kamatemelés – a hitelek átárazódásán keresztül – még nehezebb helyzetbe is sodorta a vállalkozásokat.
KÉSLELTETETT HATÁS. „A gyengébb forintnak amúgy is csak az év utolsó hónapjaiban lehet majd valami érzékelhető hatása az exportra” – magyarázza Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, hogy miért ne várjuk az első negyedévben regisztrált 2,7 százalékos GDP növekedési ütemének drámai megugrását a megváltozott árfolyam-politika következtében. Pedig az érintett vállalkozások két héttel ezelőtt még optimisták voltak. „A kormány azon szándékát, hogy javítsa a hazai cégek versenyképességét, feltétlenül pozitívnak tartom” – nyilatkozta Patak Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, aki a MolChem ügyvezető igazgatójaként személyesen is érintett az árfolyam alakulásában.
A kurzus látványos, jóval 260 forint fölé történő gyengülését látván hasonlóan vélekedtek az üzleti élet más érdekképviseleti szervei is. A Vállalkozók Országos Szövetsége azonban már akkor felhívta a figyelmet, hogy az export élénkítése szempontjából keveslik a leértékelés mértékét, ráadásul szerintük a kormány elkésett a versenyképesség javítását célzó intézkedésekkel. „Az egyes vállalkozások, illetve egész alágazatok által elszenvedett veszteségeket és ezek makrogazdasági hatásait utólag már nem lehet semmissé tenni” – utalt meglehetősen kemény hangnemben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) arra, hogy Széles Gábor elnökletével hosszú ideje támadták már a felértékelő árfolyam-politikát, amely véleményük szerint ellentétes a magyar gazdaság érdekeivel.
LESÚJTÓ FORINT. Való igaz, a kivitelben érdekelt magyar vállalatok az utóbbi két esztendőben szinte folyamatosan panaszkodtak a kedvezőtlen árfolyam jövedelmezőség-rontó hatása miatt. „Az egész éves K+F költségvetésünknek megfelelő összeget vitt el a forint erősödése a sávszélesítés óta” – érzékelteti a hazai cégek versenyképességének romlását Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Rt. pr-vezetője. A gyógyszeripari céget három oldalról érintette az erős forint: negatív hatással volt a főleg külföldi piacokról származó árbevételre, romlott a cég nyereségessége, és az olcsó import a konkurencián keresztül a vállalat hazai piaci pozícióját is veszélyeztette. A Richter ennek ellenére az idei első negyedévben forintban 26,1 százalékos árbevétel-bővülést ért el, és több mint 30 százalékkal növelte az adózott eredményét. „Dollár és euró alapú fedezeti ügyletekkel védekezünk az árfolyamkockázat ellen, sikerült hatékonyabb operatív működéssel kompenzálnunk az erős forint negatív hatásait, és jócskán tudtuk növelni az export volumenét” – avatja be a Figyelőt Beke Zsuzsa a cég sikeres alkalmazkodásának titkába.
Az erős forint érzékenyen érintette az élelmiszeripart is. „A múlt évben 9-10 milliárd forintos veszteséget írhattunk az árfolyam számlájára” – mondja Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Jóval kisebb kört érintett, de azokat igencsak intenzíven, az amerikai valuta világpiaci gyengülése; erről ugyan a hazai gazdaságpolitika nem tehet, ám ez még egy lapáttal rátett a magyar cégek terheire. Egy dollár éppen két esztendeje még 300 forintot ért, május végén azonban már csupán 210 forintot adtak érte. „Harminc százalékkal csökkent az árbevételünk” – summázza a dollár gyengülésének hatását Drexler Gábor, a külföldi diákokat magyar egyetemeken elhelyező cég, a McDaniel College ügyvezető igazgatója. A vállalkozás ugyanis dollárban állapítja meg a tandíjakat, a közel 100 forintos árfolyamgyengülés ellen pedig Drexler szavai szerint egyszerűen nem tudtak védekezni. „Ha a dollár nem kezd jelentősen erősödni, kénytelenek vagyunk árakat emelni, ezzel azonban éppen azt az előnyünket veszítjük el, hogy a magyar egyetemek olcsóbbak, mint nyugati megfelelőik” – vázolja cége nehéz helyzetét az ügyvezető.
A Richter exportárbevételének fele is dollárban képződik – ez tavaly több mint 35 milliárd forintot tett ki -, az amerikai valuta tartós gyengélkedésével így e cég sem nagyon tud mit kezdeni. „Ez egy általunk változtathatatlan piaci kondíció, amelyet adottságként kell elfogadnunk, és az így kieső bevételt máshol kell pótolnunk” – mondja Beke Zsuzsa. A 70 százalékos exportkitettségű tőzsdei cég éppen ezért az elsők között üdvözölte a sáveltolást. Hasonlóan vélekedtek a befektetők is: a Richter árfolyama – együtt a többi tőzsdén jegyzett, komolyabb exportárbevétellel rendelkező társasággal – 2 százalékot meghaladó mértékben drágult a sáveltolás napján, hogy aztán 5 százalékos árfolyameséssel zárja a múlt hét keddet, amikor is megtörtént a jegybanki kamatemelés, s a forint ismét izmosodni kezdett.
HULLÁMVASÚT. „Ha a kormány dönt a forint gyengítéséről, de utána a jegybank elkezdi erősíteni a valutát, nincs az a gazdasági szereplő, aki ezt követni tudná” – utal az igencsak volatilissé vált forintárfolyam káros hatásaira Zádori László, aki végre kiszámítható árfolyam-politikát szeretne. Több szakértő is kiemeli, hogy a gazdaság egészére nézve nagy károkat okozhat a forintkurzus hullámzása, mert elbizonytalanítja a befektetőket és magukat a cégeket is: nem látják tisztán, milyen árfolyammal kellene számolniuk az év hátralévő részében. „A nemzeti fizetőeszköz 251-252 körüli euróárfolyamon stabilizálódhat” – ad némi kapaszkodót Míró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. Akar Lászlóhoz hasonlatosan a tőzsdei szakértő is úgy látja, hogy a 250 forint körüli kurzus, azaz az előzőekben megszokotthoz képest 3-4 százalékkal leértékeltebb árfolyam nem dobja majd meg látványosan az exportot, enyhén pozitív hatásra azonban mindenképpen számítani lehet.
„Az élelmiszeripar 260 forintos euróárfolyamot tartana kívánatosnak” – csatlakozik az utóbbi két esztendőben jellemző kívánságműsorhoz Piros László, akinek számításai szerint ezzel az idei évben 3,5 milliárd pluszbevételre tehetne szert az ágazat. Egyesek azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem az árfolyam-politika segítségével, azaz a forint leértékelésével kellene javítani a magyar gazdaság versenyképességén. A gyengébb valuta rövid távon jó ugyan, ám a leértékelés önmagában nem kényszeríti a cégeket arra, hogy más területen növeljék hatékonyságukat. Való igaz, hogy az erős forint miatt hangos ipari lobbi számottevő része jellemzően olcsó munkaerővel, alacsony hozzáadott értékű termelést folytat – így alkalmazkodóképességük alacsony, az izmosodó árfolyam ellen nem tudnak más területeken védekezni. Tankönyvi evidencia, hogy a nominális árfolyam kiigazításának hatása idővel elvész. „Így inkább a gazdaság strukturális feltételein, az oktatás, a képzés minőségén, a szellemitőke-intenzív ágazatok helyzetén és a befektetésösztönzés feltételein kellene javítani a kormányzatnak” – teszi hozzá Parragh László, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
