Az itt dolgozó kutatók olyan robotot építettek, amely permetezés előtt feltérképezi a földeket, s csak ott szórja ki a mérget, ahol az szükséges.
A négykerekű gyomirtó robotot az arcfelismerő rendszerekben már sikerrel alkalmazott technológiával vértezték fel: kamerát és számítógépet szereltek rá, amely a közvetített képet feldolgozva találja meg a neki megtanított gyomfajokat. A robot egyetlen növényt 15 – a levelek méretét, vagy azok szimmetriáját leíró – paraméter alapján ismer fel, az azonosítás után pedig műholdas helyzetmeghatározó rendszer segítségével beméri pozícióját. A később a helyszínre hajtó permetezőautó az így elkészített gyomtérkép alapján gyorsan és hatékonyan szórhatja ki a vegyszereket.
Cukorrépaföldeken végzett tesztek szerint a növényvédő szerek mennyiségének akár 70 százaléka is megspórolható a járgányok segítségével. Ez ugyan a gyomirtók viszonylagos olcsósága miatt a kisebb földek gazdái számára még nem vezetne számottevő megtakarításhoz, ám a környezet mérsékelt terhelésével járó előnyök mindenképp a módszer alkalmazása mellett szólnak. A dán fejlesztések végső célja azonban, hogy a vegyszeres növényvédelemre egyáltalán ne legyen szükség: a kutatók ezért olyan robotot próbálnak előállítani, amely nem megmérgezi, hanem kigyomlálja a kártevőket. Ehhez persze előbb tökéletesíteni kell a rendszert: olyan képfeldolgozó megoldásra van szükség, amely a lehető legkisebb hibaszázalékkal ismeri fel az Európában honos sok száz gyomfajt, köztük a kalászosok közé vegyülő, és azoktól még az emberi szem számára is nehezen elkülöníthető tucatnyi fűfélét.
