Gazdaság

Állami mankóval

Közvetve az állami vagyonkezelő holding is tulajdonosa a most indult Gazdasági Rádiónak. A főszerkesztő szerint ez nem befolyásolja az adó függetlenségét.


Állami mankóval 1
Simkó János főszerkesztő. A hírek mellett azok hátterét is be akarja mutatni.

Modellértékű új tematikus rádiónak nevezi magát a múlt héten elindított Gazdasági Rádió, amely Budapesten és 30-60 kilométeres körzetében sugároz gazdasági híreket, interjúkat, véleményeket és zenét. Ezzel a programstruktúrával már az első évet követően nullszaldót vár Nagy Sándorné, a csatornát működtető Műsor-Hang Kft. egyik tulajdonos-ügyvezetője. A több mint 500 ezer fős elsődleges célcsoport mintegy harmadát kívánja hallgatói közt tudni az újonnan indult adó, amely elsősorban reklámbevételekből (és csak szerény arányban pályázatokon elnyerhető támogatásokból) kívánja előteremteni a működéshez évente szükséges 200 milliós nagyságrendű összeget.

Ha a tervezett nullszaldót sikerül elérni, a 76 százalékban három magánszemély tulajdonában álló Gazdasági Rádió valóban modellértékű lesz. Nyereséget ugyanis a budapesti prózai adók közül csak az InfoRádió tud felmutatni, amely tavaly 69 milliós üzemi eredményt ért el, miközben bevétele 680 millió forint volt (Figyelő, 2003/31. szám). Veszteséges volt az a Budapest Rádió is, amelynek – pontosabban az azt üzemeltető Rádió Infórum Kft.-nek – korábban szintén Nagy Sándorné volt az egyik tulajdonos-ügyvezetője, hasonlóan Kármán Istvánhoz, aki most ugyancsak résztulajdonos és ügyvezető a Műsor-Hang Kft.-ben. A fővárosi zenei csatornák pedig egytől-egyig veszteségesek (Figyelő, 2003/42. szám).

NEHÉZ TEREP. Szakemberek egybehangzóan úgy vélekednek, hogy a rádiós reklámpiac alulértékelt, vagyis a reklámidőt csak olcsón tudják értékesíteni. Azaz nemcsak az egyes adók stratégiája, de a piaci környezet is okozza, hogy a rádiózás jelenleg nem jövedelmező üzlet Magyarországon. Így egyes feltételezések szerint a Gazdasági Rádió csak úgy növelheti elegendő mértékben a bevételeit, ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. meg tud győzni állami cégeket, hogy hirdessenek a Gazdasági Rádióban. Erre az teremthet lehetőséget, hogy az ÁPV Rt.-nek – a cégadatok szerint – a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési (BAF) Kft.-n, illetőleg annak anyavállalatán, a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Rt.-n keresztül 24 százalékos részesedése van a Műsor-Hang Kft.-ben. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy az egyetlen sikeres prózai adónak, a 2000. októberében indult Infonak is sikerült már kezdetben állami tulajdonban lévő hirdetőket – például az MVM-et és a Molt – magához vonzani, ami átsegítette az indulás nehézségein. Ha azonban a hirdetői támogatás elmarad, akkor a nullszaldó reménytelen célkitűzésnek tűnik, ellenkező esetben viszont közpénz folyik el a rádiós csatornán keresztül. Az állami tulajdonrész ugyanakkor a műsor befolyásolására is módot adhat.


Állami mankóval 2

OBJEKTIVITÁS. Simkó János, a rádió főszerkesztője – a Kormányzati Kommunikációs Központ korábbi vezetője, aki több évtizedes rádiós múlttal rendelkező közgazdász – nem érti a megfogalmazott kételyeket. Álláspontja szerint a neves szakem-bereket és lelkes, gyakorlott fiatalo-kat egyaránt felvonultató szerkesztőség függetlenségéhez nem férhet kétség, az adót pedig majd a hallgatók minősítik. A stáb vezetője objektív, kiegyensúlyozott, önkényes minősítésektől mentes műsorokat ígér, a hírek mellett azok hátterét, és fontos gazdasági szereplők véleményét is bemutatják, s egyúttal a központi régió rádiójának szerepét is szeretnék vállalni. Simkó János e mellett kiemeli: a BAF Kft. – mint regionális vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó társaság – nem is kapcsolódik az államhoz, mint tulajdonoshoz.
„Két cél szerencsés egybeeséséről van szó a befektetési döntésben – véli Sallay László, a BAF Kft. ügyvezetője -, egyfelől társaságunk fő profilja, a regionális vállalkozásfejlesztés e médiummal nagyobb nyilvánosságot kaphat, s egyúttal a kft. munkáját is segíti. Másfelől pedig maga a rádió megtérülő befektetés lesz, ráadásul a magyar vállalkozók kezdeménye-zéseinek támogatása éppen a kft. működési körébe vág.” Sallay hozzátette, hogy legfeljebb hároméves távon kívánnak jelen lenni a rádiót működtető cégben. Ennyi idő alatt meg kell erősödnie a Gazdasági Rádiónak, így Sallay arra számít, hogy a mintegy 20 millió forintnyi befektetett összeget az általa vezetett társaság nyereséggel együtt kapja vissza.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik