 |
Nincs még egy olyan ország hazánkon kívül, ahol az általános áfa-kulcs 25 százalék lenne; a csehek, lengyelek 22, Szlovákia és Szlovénia 20, a Balti országok 18 százalékot alkalmaznak. Ugyancsak „elsők” leszünk jövőre, amidőn az áfa kedvezményes mértékét 13-ról 15 százalékra emeljük, és megelőzzük a 14 százalékkal adóztató (és a felső kulcsot egyébként 19 százalékra leszállító) Szlovákiát. A csatlakozás egyébként rajtunk kívül Észtországot kényszeríti rá, hogy a legkedvezményesebb nulla kulcsot 5 százalékra emelje, a többi tagjelölt már teljesítette ezt a feltételt.
A személyi jövedelemadózásban (szja) is „vezetünk” (lásd a grafikont). Igaz, Szlovéniában nem 40 százalék a legmagasabb kulcs, mint nálunk, hanem 50; csakhogy ez a mérték a magyar jövedelemhatárnál ötszörösen magasabb szinten, 33,2 ezer euró évi jövedelem fölött lép be. Bár az SZDSZ határozottan síkra szállt az enyhébb adótábla mellett, még mindig Magyarország adóztat a legprogresszívebben. Nem beszélve arról, hogy a balti államok lineáris (egykulcsos) szja-t vezettek be, bár meglehetősen nagy, 25-33 százalékos adómértékkel. A forrásadó terén Magyarország jövőre holtversenyben a második helyre tör előre, miután az adókulcs várhatóan 20-ról 25 százalékra emelkedik: ezzel „beérjük” a szlovákokat, illetve karnyújtásra kerül az észt 26 százalék.
Helyi iparűzési adót Magyarországon kívül csak Litvániában vethetnek ki az önkormányzatok (a forgalom 0,3-0,48 százaléka erejéig), illetve létezik még Észtországban is egy, a KPMG szerint jelentéktelen helyi adómérték.
A társadalombiztosítási befizetések mértéke éppen magyar szempontból nehezen összehasonlíthatók a más országokban ismeretlen egészségügyi hozzájárulás miatt, amely nálunk fix összegben (havonta és alkalmazottanként 3450 forint erejéig) terheli a munkaadókat. A százalékos mértékek terén a középmezőnyben vagyunk a magyar vállalkozások által fizetendő 29, illetve az alkalmazottak bérére kivetett 11,5 (jövőre 12,5) százalékkal, miután Csehországban a munkáltatóknak 35, a munkavállalóknak 12,5 százalékot, Szlovákiában 38+12,8, Szlovéniában 15,9+22,1 százalékot kell fizetni. Lengyelországban bonyolult sávos rendszer van érvényben, a munkáltatók terhe az alsó jövedelemkategóriákban átlagosan 21 százalék, 65 ezer 850 zloty, azaz 3,6 millió forint jövedelemszint fölött mintegy 5 százalék, a munkavállalóké pedig 18,7 százalék. A balti országokban a munkáltatók és a munkavállalók járuléka együttvéve 33-34 százalék. A versenyképesség szempontjából az sem közömbös, mennyire tudták, a szocialista hagyományt fölszámolva, átterelni a tb-terheket a munkáltatókról a munkavállalókra. Ebben Lengyelország és Szlovénia lépett a legelőrébb, hiszen e két országban a befizetéseknek csak a felét állják a vállalkozók, vagy még annál is kevesebbet.
Vigaszként marad a társasági adó. Ennek mértékét Csehország az idei 31-ről 28, Lengyelország 27-ről 19, Szlovákia 25-ről 19 százalékra készül levinni jövőre, Szlovénia a jelek szerint kitart a 25 százalék mellett. Ez tehát az a terep, ahol „domboríthatunk”, amikor a 18 százalékos adót jövőre 16-ra csökkentjük. Bár Litvánia már most is csak 15 százalékkal adóztatja meg a profitokat, és jövőre hasonló mértékű nyereségadó szedését vállalják be a lett hatóságok is.
