Egy évvel ezelőtt arról faggatták Steven A. Ballmert, a Microsoft vezérigazgatóját, hogy a társaság miért nem vállal vezető szerepet a technológiai szektor könyvviteli gyakorlatának megreformálásában. Mi az oka annak, hogy a cég nem vonja le nyereségéből a részvényopciók költségét – tudakolta egy elemző. Ballmer így válaszolt: más technológiai cégeknél azt hangoztatják, hogy ez „nagyon súlyos” következményekkel járna. Márpedig a Microsoft az ágazat vezető társasága, így nem hagyhatja a szektort cserben.
Steven A. Ballmer: A legnagyobb változás egyértelműen az, hogy az alkalmazottak akkor is nyernek részvényeikkel, ha az árfolyam nem nő.
A hűség mostanáig tartott. Július 8-án a Microsoft, mindenki teljes meglepetésére, bejelentette, hogy megszünteti a részvényopciókat, azaz azt a javadalmazási formát, amely alkalmazottainak ezreit tette gazdaggá, és a technológiai ágazat vállalati kultúrájának egyik meghatározó elemévé vált. Az opciók helyett szeptembertől kezdve zárt körű részvényekkel fizet majd 54 ezer alkalmazottjának, akik így akkor is jól járnak, ha a társaság részvényárfolyama csökken. Az opciók beváltási rendjéhez hasonlóan e speciális részvények is fokozatosan kerülnek az alkalmazottak tulajdonába, a kibocsátástól számított öt éves időszak alatt. A könyvviteli rend szerint az ilyen részvényjuttatások költségként könyvelendők el a nyereség rovására.
A Microsoft azzal indokolja a váltást, hogy az alkalmazottai rosszul viselik, amikor meglévő opcióik értéktelenné válnak. „Azt kérdeztük: van-e az eddiginél okosabb megoldás az embereink javadalmazására, olyan, amely számukra még vonzóbb pénzügyileg, a részvényesek számára pedig legalább annyira jó, mint a mostani javadalmazási csomag” – magyarázza Ballmer.
A lépés jelentősége messze túlmutat azon, hogy egyetlen társaság módosítja fizetési programját. Amit a Microsoft tesz, az nagy valószínűséggel egyszer s mindenkorra megváltoztat egy juttatási formát, amely ma ugyanúgy hozzátartozik a technológiai ágazathoz, mint a gyártósor az autóiparhoz. „Ez a vég kezdete az opciós javadalmazás történetében” – értékeli a Microsoft döntését Robert B. Austrian, a Banc of America Securities elemzője. A részvényopciók aranybányává változtatták a technológiai szektort, milliomossá tettek igazgatókat és egyszerű programozókat egyaránt. Ám a bírálók szerint egyszersmind torzították is a vállalatok nyereségadatait, mivel nem jelentek meg kiadásként a mérlegben. Erre reagálva az amerikai számviteli szabályozási hatóság (Financial Accounting Standards Board – FASB) most egy olyan módosításon dolgozik, amely kötelezővé teszi az opciók költségként való elszámolását. Lássuk, hogyan érinti a Microsoft újítása magát a vállalatot, az alkalmazottakat, a befektetőket és az egész technológiai ágazatot.
MIÉRT LÉPTEK? Az elmúlt negyed évszázadban egyetlen másik társaság sem vált annyira a technológiai boom jelképévé, mint a Microsoft. A harmadik X-hez közeledve azonban a vállalat teljesítménye már kevésbé látványos. Árbevétele a kilencvenes években átlagosan 36 százalékkal bővült évente, de a növekedés azóta 16 százalékra lassult. Szintén a múlt évtizedben az árfolyam csaknem a százszorosára – 60 centről 59,19 dollárra – emelkedett, most viszont csak a fele az 1999-es rekordnak. Az opcióktól való búcsú annak csendes elismerése, hogy a Microsoft részvényei ma már nem azok a növekedési papírok, amelyek korábban voltak. A társaság újabban rosszabbul szerepel a tőzsdén, mint az ágazat más képviselői. Részvényei az év eleje óta csak 6,3 százalékkal drágultak, míg a Merrill Lynch 100 technológiai céget tartalmazó indexe 43,6 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb változás egyértelműen az, hogy az alkalmazottak akkor is nyernek részvényeikkel, ha az árfolyam nem nő. Ez elsőre nem tűnik óriási motiváló erőnek. Csakhogy miután az árfolyam ma mindössze fele az 1999-esnek, az azóta kiutalt opciók szinte kivétel nélkül értéktelenek. Ez azt jelenti, hogy az a 20 ezer ember, aki az elmúlt három évben lépett be a Microsofthoz, vagy nagyon keveset, vagy egyáltalán semmit nem profitált az opciókból. Az új szisztéma az alkalmazottakat továbbra is ösztönözi arra, hogy javítsák a társaság teljesítményét és ezáltal árfolyamát. Nem kell viszont kivárniuk azokat a csillagászati árfolyam-emelkedéseket, amelyek a kilencvenes években jellemzők voltak – és amelyekre egy érett társaságnál nem is nagyon van esély.
A meglévő opciók sem vesznek el. Egy, a tőzsdefelügyelet jóváhagyására váró terv szerint az alkalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy opcióikat eladják a J.P. Morgan befektetési banknak. A Ballmer által nekik küldött e-mail szerint a társaság arra számít, hogy 25 dolláros tőzsdei árfolyam mellett a 33-34 dolláros beváltási értékű opciókat darabonként 1,80-2,10 dollárért lehet majd eladni. Nem sok, de a semminél azért több.
A Microsoft azt követően kezd majd el a kiutalt új részvények és az aktuálissá váló opciók után költséget elszámolni, hogy közétette az aktuális üzleti év szeptemberrel záruló első negyedéről szóló jelentését. A Goldman Sachs elemzői a vállalat korábbi opciós fizetései kapcsán végzett költségszámításaik alapján azt jósolják, hogy az új kiadások a nyereség 23 százalékát elvihetik. Igaz, az alkalmazottak kielégítéséhez a Microsoftnak most valószínűleg kisebb értékben kell kiosztania részvényeket, mint amennyi opciót korábban juttatott nekik. Ha sikerül negyedével csökkentenie a részvényalapú javadalmazás összköltségét, az új kiadások a nyereségnek „alig” 17 százalékát fogják kitenni. Ami a korábban megítélt opciókat illeti, azokat a társaság az eddigi gyakorlat szerint szerepelteti majd a könyveiben, azaz a közvetlen részvényjuttatásra való áttérés előnyei csak fokozatosan jelennek meg a gyakorlatban.
NYUGODT BEFEKTETŐK. A befektetők nem vették különösebben zokon a Microsoft lépését. A bejelentést követő napon a társaság árfolyama 0,8 százalékkal, 27,70-ről 27,47 dollárra csökkent, miközben a Dow Jones ipari index (DJIA) 0,7 százalékkal gyengült. David Bianco, a UBS elemzője szerint hosszabb távon emelkedhet az árfolyam. A befektetők vásárlási kedvét növelheti, ha a Microsoft jobb teljesítményt kap alkalmazottaitól, hiszen a részvényes javadalmazás a korábbinál erősebb ösztönző, anélkül, hogy extra költséggel járna. Továbbá, mivel a vállalat a korábbi opciókhoz képest kevesebb részvényt akar szétosztani, visszavásárolnia is kevesebb papírt kell majd, amivel készpénzt takarít meg.
Az Intel, a Cisco és a szektor más nagyágyúi semmiképpen nem akarnak lemondani a részvényopciókról. Álláspontjuk szerint az opciók pontos elkönyvelése nem megoldható, és katasztrófa volna, ha a technológiai vállalatoknak költségként kellene feltüntetniük azokat. A Microsofttól eltérően az ágazat legtöbb szereplője erős versennyel kénytelen szembenézni mind az Egyesült Államokban, mind külföldön. Úgy vélik, az opció jó eszköz annak megakadályozására, hogy a konkurencia elcsábítsa a fontos alkalmazottakat. Ezek mind jogos aggályok, de a Microsoft akciója és a várható FASB-rendelkezés nyomán alighanem már csak idő kérdése, hogy az ágazat egésze változtatásokra kényszerüljön. Ilyen mozgás már megfigyelhető más iparágakban is. A javadalmazási tanácsadással foglalkozó Mercer Human Resources Consulting összesítése szerint az idén eddig 220 vállalat jelentette be, hogy költséget kíván elszámolni a részvényopciók után. Július 9-én pedig a DaimlerChrysler azt közölte, hogy fontolgatja az opciók eltörlését.
Az innovatív start-up cégek számára bizony nagy gondot okozhat az opciók költséggé tétele. Az FASB új szabálya a magánkézben lévő cégekre és a tőzsdei társaságokra egyaránt vonatkozik majd. A start-up vállalkozások rendszerint nagyvonalú opciókat kínálnak alkalmazottaiknak, mert nem engedhetik meg maguknak a „beérkezett” társaságoknál szokásos fizetéseket. Azért is szükségük van továbbá az opciókra, hogy rávegyenek máshol dolgozó tehetséges embereket biztos állásuk feladására és karrierjük kockáztatására. Ha ezek a cégek kénytelenek költségként elszámolni az opciókat, akkor lassabban válnak nyereségessé, később jelenhetnek meg a tőzsdén, és emiatt még több kockázati tőkére lesznek rászorulva. Az új előírás miatt „nagyon nehéz lesz sikeres start-up társaságokat találni a Szilícium-völgyben és az egész Egyesült Államokban” – figyelmeztet Marc Benioff, a 2004-ben tőzsdére készülő Salesforce.com szoftvercég vezérigazgatója. Ez talán túlzó vélekedés, de az kétségtelen, hogy egy olyan időszakban, amikor a befektetők amúgy sem kedvelik a start-up vállalkozásokat, minden újabb teher csak még tovább rontja ezeknek az innovatív cégeknek a helyzetét.
JAVADALMAZÁSI LAVINA? Lévén a Microsoft a technológiai ágazat úttörője, várhatóan számos társaság revideálja majd javadalmazási programját. Magánál a Microsoftnál a terv úgy néz ki, hogy a 600 legmagasabb rangú vezető és menedzser részvények formájában kapja majd kompenzációja nagy részét. A részvényjuttatásokat a fogyasztói bázis bővülésétől és a fogyasztók elégedettségének növekedésétől teszik függővé. A Microsoft példája nyomán valószínűleg sok más vállalat dönt úgy, hogy az opciókat részben zárt körű részvényekkel váltja fel. Ám az opciók biztosan nem tűnnek el teljesen, bármekkora legyen is a költségük. Szakértők szerint ez a nagy pénzeket ígérő forma továbbra is fontos, habár a mainál kisebb jelentőségű eleme marad a vállalatvezetők javadalmazási rendszerének.
