Egyre terjed a világban az úgynevezett atípusos tüdőgyulladás, amely már Európában is felütötte fejét. Mikor lehet majd meggyógyítani a betegeket?
– Vírusos fertőzésről van szó, így erre elég nehéz válaszolni. Az viszont óriási eredmény, hogy a diagnosztikáját már megoldották. De az új technológiáknak köszönhetően egy vakcina kifejlesztése is olyan gyors ma már, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.
– Hogyhogy ilyen hirtelen, minden előzetes figyelmeztetés nélkül jelent meg a ragály?
– Az igazság az, hogy a hasonló járványok kitörésének valószínűsége egyre nő. Különböző szervezetek már régóta figyelmeztetnek egy Ázsiából kiinduló új, s az eddigieknél veszélyesebb influenzajárvány veszélyére. A világ népességének 80 százaléka alultáplált és rossz higiénés körülmények között él, ugyanakkor a globalizáció egyre erősödik, egyre nyitottabb a világ. Ez pedig azt ígéri, hogy fogunk mi még látni pillanatok alatt elharapózó betegségeket. És pontosan erre kell a gyógyszeriparnak felkészülnie, például a biotechnológia eredményeinek felhasználásával.
– A hétvégén az ENSZ, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közösen szervezett Technológiai Előretekintési Csúcstalálkozón kiemelt hangsúlyt kapott a biotechnológia. Milyen kilátásaik vannak a magyarországi biotech cégeknek? Beszélhetünk-e egyáltalán magyar biotech iparról?
– Úgy gondolom, hogy igen, dacára a mostoha körülményeknek. Itthon rettentő nehéz hozzáférni kockázati tőkéhez, inkubátorházak nincsenek, az állami támogatás egyelőre gyakorlatilag elhanyagolható. Egyebek mellett éppen az a szövetség célja, hogy mindezek kialakításáért lobbizzon. Sokat hallani a tudásalapú társadalomról; nos, itt a lehetőség, mert a biotechnológiában rendkívül jók a hazai adottságaink. Az alapkutatási eredmények, a megfelelően képzett tudósok, a külföldi kapcsolatok rendelkezésre állnak, minimális állami szerepvállalásra lenne csupán szükség ahhoz, hogy mindebből erős iparág nőhessen ki.
– Hogyan áll Magyarország biotech ipara a csatlakozó államokéval összevetve?
– Jól. Magyarország hagyományosan erős az élettudományok területén. A leendő tagállamok közül csak nálunk létezik biotechnológiai szövetség, és csak nálunk lesz hamarosan magyar nyelvű szakmai biotechnológiai folyóirat. Tehát háttér szempontjából, de a cégek számát tekintve is kedvezőbb a helyzet, nem beszélve a gyógyszeripari hagyományokról, ami szintén jót tesz az iparágnak.
– Az Európai Bizottság legújabb, most napvilágot látott, 2003-as Eurobarometer felmérése a csatlakozó országokban vizsgálta a tudományról és technológiáról kialakult közvélekedést. Kiderült, hogy ez jelentősen eltér a tagállamokban tapasztaltaktól: itthon kevésbé érdeklődünk a tudomány iránt, és egyfajta csodavárással szemléljük, odakint viszont józanabb, kritikusabb a megközelítés. Mi segíthet ezen a helyzeten?
– Mindenképpen szükség van a megfelelő ismeretterjesztésre. Magyarországon sajnos komoly a például a klónozás, a genetikailag módosított élelmiszerek vagy az őssejtek témakörében. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban sok helyen már rutinszerűen lefagyasztják a köldökzsinór véréből kinyert őssejteket. Az itthoni sajtóban még azt is megkérdőjelezték, hogy az őssejteket egyáltalán érdemes-e tárolni. Pedig azok már ma is életet menthetnek, ha például leukémiás lesz a gyermek. Jó esély van arra, hogy a következő évtizedre már komplett szerveket lehet majd belőlük előállítani. Én például mindkét gyermekem őssejtjét eltétettem.
– Mekkora szerepet tölthet be a biotechnológia a hadiiparban?
– Az Egyesült Államok rengeteget költ a bioterrorizmus elleni harcra, amelynek akár reális is lehet a veszélye. A téma pillanatnyilag tehát felkapott, de úgy gondolom, nem a biológiai fegyver fejlesztése, vagy az azok ellen való védekezés testesíti meg az iparág jövőjét.
