| BARTHA ATTILA, a Kopint-Datorg elemzője: |
|
„A sokszor beígért, de mindannyiszor halogatott világgazdasági növekedés elmarad – ami minket főként a külkereskedelmünkben fontos német gazdaság gyengélkedése miatt érint érzékenyen. A korábban remélt 4 százalékos növekedés helyett ma már csak 3,5 százalékos tempót tartok valószínűnek, ennek is a magánfogyasztás lesz a fő motorja, miközben a kivitel és a beruházások gyarapodása lassul. Az üzleti szektor fejlesztései ugyanis semmiképp nem ellensúlyozzák az állami beruházások várható visszaesését. Az államháztartásban szerintem nem sikerül tartani a megcélzott 4,5 százalékos hiányt, ehelyett a GDP 5,3 százalékának megfelelő deficitre számítok.” |
|
A magyar GDP tavaly 3,3 százalékkal gyarapodott. Ez a növekedés elmarad az elmúlt fél évtizedben megszokottól, s alacsonyabb az előzetesen vártnál is, ám még mindig magasabb az uniós tagállamokra jellemzőnél. Az első negyedévi 2,9 százalék után folyamatosan gyorsult a tempó, s az utolsó negyedre elérte a 3,7 százalékot.
A teljesítmények növekedése továbbra is igen nehéz külpiaci feltételek, romló egyensúlyi mutatók, s gyors hazai jövedelemkiáramlás mellett következett be. Az elmúlt évi gazdasági növekedést elsősorban a fogyasztás és az állam által indított beruházások vezérelték. A lakossági fogyasztás mintegy 8 százalékos növekedését a rendkívül dinamikus bérkiáramlás eredményezte. A beruházások 5,8 százalékos növekedési üteme az állami és a lakásberuházások eredménye. A GDP termelési szerkezetében a szolgáltatások és az építőipar hozzáadott értékének bővülése volt a jellemző, míg a mezőgazdaság teljesítménye elmaradt a megelőző évitől. Az ipar ugyancsak gyengélkedett, ám visszaesése a harmadik negyedévben megállt, s összességében a második félév már pozitív ipari hozzáadott értéket mutatott.
 |
Mind az államháztartás, mind a magánszektor eladósodása számottevően nőtt. A közvetlen tőkebefektetések állománya 1280 millió eurót tett ki; a tőke több mint fele a feldolgozóiparba áramlott.
A munkanélküliségi ráta 5,8 százalékos volt tavaly, alig magasabb, mint 2001-ben. December végén 345 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük 116 ezren kaptak járadékot.
Macro trends
We’ve seen better
The Hungarian GDP grew 3.3 percent in 2002 – at a slower pace than any time during the past half a decade and also slower than previously projected, yet still faster than in the EU. After a first quarter 2.9 percent the economy gradually got into higher gear and by the last quarter growth reached 3.7 percent.
 |
Economic growth was accompanied by very difficult global market conditions, deteriorating terms of trade and fast domestic increase in wages. Growth was primarily driven by consumption and state investments. The close to 8 percent increase in household consumption was a result of exceptionally fast wage growth. The 5.8 percent growth in investments was the outcome of central state and apartment-related investments. The added value of services and the construction industry gained more weight within the GDP, while the performance of agriculture was down from the year before. The marked slump in industrial production stopped only in the third quarter and the second half of 2002 already saw growth in the sector.
 |
The indebtedness of both the general budget and the private sector rose significantly. Direct capital investment amounted to 1280 million euros with more than half going to the processing industry.
The unemployment rate was 5.8 percent in 2002, only slightly higher than the year before. At the end of December 345 thousand people were registered as unemployed, 116 thousand of them received jobless benefits.
