Sétából galopp

Immár két hónapja „szellős” a parlament napirendje. A nagyobb szabású jogszabálytervezetek megvitatása helyett állami intézmények és szervezetek beszámolóival múlatják idejük egy részét a honatyák. Nem kétséges persze, hogy a törvényhozás munkájához hozzátartozik az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztosok, az ügyészségek, az Országos Rádió és Televízió Testület vagy éppen a Közbeszerzések Tanácsának tevékenységéről szóló jelentés meghallgatása. Ám az már felettébb furcsa, hogy a parlament márciusi és áprilisi üléstervében a napirendi pontok több mint kétharmada visszatekintő jellegű elemzés valamely állami feladat végrehajtásáról. A benyújtott 47 előterjesztés közül mindössze 14 a törvényjavaslat, az összes többi intézményi beszámoló, amelyek óhatatlanul is azt a látszatot keltik, hogy a kormány ki akarta tölteni a kényszerű üresjáratokat.

LEVÉLVÁLTÁS. Nem tudni, Szili Katalin végzett-e hasonló elemzést, mielőtt levelet írt Medgyessy Péternek. Mindenesetre a házelnök, a „felborult” jogalkotási menetrendet észlelve, néhány hete azt tudakolta a kormányfőtől, át kívánja-e ütemezni a kabinet a törvényalkotási programot, merthogy az eredeti tervben szereplő 53 javaslathoz képest mindössze 11-et nyújtott be. A késedelem ügye éppen Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter összeférhetetlenségi botrányának idejére esett, ezért utólag már nem volt értelme vizsgálgatni, hogy a posztjáról leköszönt miniszter felelős-e a lassú ügymenetért. Utóda, Kiss Péter, első teendői között figyelmeztette minisztertársait a jogalkotási programban szereplő feladatok elvégzésére, s kérte tőlük, hogy gyorsítsák meg a jogszabály előkészítését. A házelnök pedig tudatta a kormánnyal, hogy csak azon törvényjavaslatok szavazásra bocsátására lát esélyt június végéig, amelyek április 25-éig beérkeznek a parlamenthez. E belső levélváltáson kívül semmi sem jelezte, hogy döcögősen halad a finiséhez közeledő jogharmonizáció. Sőt, a kormányfői válasz, miszerint a kabinet nem ütemezi át az eredeti jogalkotási tervet, arra utalt, hogy minden a legnagyobb rendben van.

A hivatalos indoklás szerint egyébként azért húzódott el több jogszabály parlamenti előterjesztése, mert azok – átfogó törvényekről lévén szó – széles körű társadalmi egyeztetést igényeltek. Parlamenti források szerint viszont kifejezetten taktikai megfontolásból tartott vissza a kormány április 12-éig, a csatlakozásról szóló népszavazásig bizonyos előterjesztéseket, így egyebek között a szuverenitást boncolgató alkotmánymódosítást, a területfejlesztési, a közbeszerzésekről vagy az önkormányzati törvény módosításáról szóló javaslatokat, mert a parlamenti viták újra kiélezték volna a politikai megosztottságot, s ezzel veszélyeztették volna az „igen” szavazatok többségét. Répássy Róbert országgyűlési képviselő, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint viszont nem taktikai megfontolásról van szó, sokkal inkább arról, hogy a kabinet sodródik az eseményekkel, ideje és ereje tekintélyes részét a napi politikai történések akadályversenyén való előrehaladás köti le. „Ha a kormány nem foglalkozna annyit aktuálpolitikával, több ideje jutna a jogszabályok kellő kimunkálására” – fogalmazott Répássy.

KÉSEI ÉBREDÉS. Azt pedig, hogy a kész javaslatok nem fekszenek el minisztériumi fiókokban, igazolja a kancelláriaminiszternek az a közelmúltban hozott intézkedése is, miszerint a szaktárcáknak a jövőben legfeljebb két hetük lesz a kormánydöntések végrehajtására, s nem kapnak automatikusan hosszabbítást, ha nem készülnek el időben a feladatokkal. A jogharmonizáció felpörgetése érdekében tehát a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) a jelek szerint szorosabbra fogta a „gyeplőt”, de a szabályok kimunkálásával foglalkozó szakemberek arra panaszkodnak, hogy „nem lehet két hét alatt megszövegezni egy törvényt”. A közösségi szabályok egy tekintélyes részét ugyanis a mai napig nem fordították le magyar nyelvre. Márpedig egy-egy jogszabály-előkészítés kapcsán már a figyelembe veendő uniós normák felsorolása is oldalakat tesz ki. A magyar törvény-előkészítőknek tehát nincs könnyű dolguk, amikor kénytelenek a brüsszeli jogalkotók hivatalos weblapjait böngészni, és angolul birkózni a szövegekkel.

Egy, az uniós ügyekben nagy tapasztalatokra szert tett, nevének elhallgatását kérő szakember megítélése szerint drámai helyzet állhat elő, ha a kabinet nem gyorsítja fel a jogközelítést. Az új kódexek megalkotása, a kétharmados jogszabályok módosítása, valamint az uniós normáknak megfelelő intézményrendszer kiépítése időigényes folyamat. Márpedig amennyiben a csatlakozásig nem lesz maradéktalanul EU-konform a hazai jog- és intézményrendszer, Damoklész kardjaként lebeg az ország felett az úgynevezett védzáradék életbe léptetése, s arra is lehet számítani, hogy akiknek ebből káruk származik, perek ezreit indítják a magyar állam ellen – hangzik a szakember figyelmeztetése.

MENETREND. „Nem szenved késedelmet az integrációs feladatok teljesítése, Magyarország a csatlakozásig valamennyi jogharmonizációs célú törvényalkotási kötelezettségének eleget tesz” – igyekszik eloszlatni az aggályokat a Figyelő kérdésére Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium (IM) integrációért felelős helyettes államtitkára. Mint mondja, az egymást váltó kormányoknak köszönhetően mára 90-95 százalékban sikerült teljesíteni az uniós csatlakozás miatt hazánkra háruló jogalkotási feladatokat, s a jövő év májusáig mintegy 50-60 törvénymódosítás vár még a parlamentre.

A jogharmonizációs program 2002-re ütemezett feladatainak teljesítéséről készült jelentés szerint egyébként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 40, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 12, a Pénzügyminisztérium pedig 10 jogszabály-előkészítéssel maradt adós. Ezek kimunkálása gőzerővel zajlik, s a tervek szerint a szaktárcák legkésőbb április végéig benyújtják a kormányhoz az anyagokat, s ugyancsak eddig a határidőig elkészülnek a szükséges miniszteri rendeletek és a parlament elé kerülnek a törvényjavaslatok is. A jogharmonizációs felkészülés ütemezésének pontos betartása már csak azért is fontos, mert októberben készül egy újabb uniós monitoring-jelentés arról, hol tartanak a csatlakozó országok a felkészülésben. „A kedvező értékelésnek pozitív hatása lehet a ratifikációs folyamatra, másfelől a menetrend pontos betartásával elkerülhető a védzáradék Magyarországgal szembeni alkalmazása” – fogalmaz az IM államtitkára.

Még ha teljesül is az eredeti menetrend, akkor sem lesz sétagalopp a csatlakozást megelőző utolsó őszi, téli és tavaszi ülésszak – vallják a szakértők. Több tucat konszenzust igénylő, a jobb és a baloldal részéről egyaránt felelős gondolkozást igénylő törvénymódosítás maradt az utolsó pillanatra. Kormánypárti képviselők attól tartanak, hogy az ellenzék majd „behúzza a féket”, s politikai alkuk függvényében szavazza meg a többségi döntést igénylő jogharmonizációs javaslatokat.

„Nyilvánvaló, hogy felszínre kerülnek az ellentétek, s a vitákat nem lehet megspórolni” – mutat rá Répássy Róbert. Szavai szerint a megoldás érdekében mindkét oldalnak nyitottnak kell lennie a kompromisszumra, ehhez azonban elegendő időt kell hagyni. Már csak erre is tekintettel, legkésőbb az őszi ülésszakra valamennyi javaslatnak ott kell lennie a parlament asztalán. Ellenkező esetben arról rendezhetnek majd vitanapot a pártok 2004 májusa után, hogy melyik politikai erő hibája miatt futott ki Magyarország az időből.