A magyarországi hitelezésben is megjelentek a „rablóhitelek”, amikor a bank vagy a hitelközvetítő olyan adósnak ajánl fel hitelt, aki nem hitelképes vagy feltételezhető, hogy a futamidő alatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt – erről Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt múlt hét végén, amikor a jegybank legutóbbi jelentését ismertette a pénzügyi stabilitásról. Az alelnök szerint intőjel lehet, hogy a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 13 százalékát fordítják hiteltörlesztésre, ami magasabb mérték mint az uniós átlag, s különösen aggasztó, hogy az arány a legszegényebb háztartások esetén már meghaladja a 20 százalékot.
A Bankszövetség árnyal
Kettősség jellemzi a bankokkal kapcsolatos megítélést – reflektált Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, aki szerint a „lazulás” felvetésével szemben éppen azért szokták bírálni a pénzintézeteket, hogy túlságosan bürokratikusak, s túl szigorú feltételeket szabnak a hitelkérelmek elbírálásakor.
Értelmezése szerint Király Júlia mondandója is inkább figyelemfelhívás volt, hogy a jelenlegi bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben, s a kiélezett verseny közepette a bankok óvakodjanak attól, hogy rövid távú profitérdekeik miatt esetleg lazítsanak a hitelezés kondícióin.
Müller János hozzátette: a magyar háztartások átlagos adóssága még mindig csak harmada az uniós átlagnak, ebből a nézőpontból tehát akár még több hitelt is felvehetnének honfitársaink. Az viszont kétségtelen tény, hogy a jövedelemhez viszonyított adósságtörlesztés 10 százalékot meghaladó aránya már kedvezőtlennek ítálhatő.
A PSZÁF témavizsgálatot indít
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) a FigyelőNet megtudta, hogy a felügyelet hamarosan úgynevezett témavizsgálatot kezd az ügyben. Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunknak elmondta: a vizsgálat célja annak kiderítése, hogy valóban lazult-e a hitelezés gyakorlata a pénzintézeteknél. A PSZÁF nem célvizsgálatot tart egy banknál, hanem több piaci szereplőnek teszik fel ugyanazokat kérdéseket.
