A kormány 2013-ra az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek folyó kiadásainál a GDP 0,3 százalékának megfelelő zárolást rendel el, aminek az Európai Bizottság számításai szerint is 0,3 százalékponttal kell csökkentenie az eddigi hiányprognózist. A zárolásra vonatkozó döntést a kormány meghozta, az erről szóló kormányhatározatot május 13-án kihirdetik a Magyar Közlönyben – tette közzé a kabinet a kormany.hu-n.
Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelennek minősítené, akkor a kormány folytatja a GDP 0,2 százalékának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg. Ha mindez továbbra sem bizonyulna elegendőnek, akkor a kormány készen áll az adók – a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték – kulcsainak megemelésével biztosítani a bizottság által elvárt egyensúlyjavulást.
2014-re is jelentős eltérés van a magyar gazdaság növekedésének megítélése tekintetében a kormány és az Európai Bizottság előrejelzése között. A kormány 1,9 százalékra, az Európai Bizottság 1,4 százalékra várja a GDP növekedésének mértékét. Ha kell, akkor a 2013-as zárolások beépülnek a 2014. évi költségvetés tervezési bázisába. Ha a hiánycél ezt szükségessé teszi, a kormány a 2014. évben a költségvetés folyó bevételeiből nem költ egyedi nagyberuházásokra, azokat csak az állami vagyon hasznosításából származó bevételből finanszírozza.
Érvényes marad az is, hogy ha ezt az Európai Bizottság nem tartja elegendőnek a hiány biztonságosan 3 százalék alatt tartásához, akkor a kormány kész a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték növelésén keresztül elérni e szintet. A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy az elmúlt évek negatív tapasztalatai, az egymáshoz közeledő előrejelzések és a most meghozott döntések együtt elegendőek ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárást az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács idén nyáron megszüntesse Magyarország ellen – olvasható a kormany.hu-n.
Varga Mihály az érintett beruházásokról
A költségvetési zárolás mellett, ha szükséges, felfüggeszti egyes beruházások finanszírozását a kormány – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten. Varga Mihály közölte: a kormány több, már folyamatban lévő beruházást felfüggeszt vagy azokhoz más jellegű finanszírozási formát keres; a lépés érinti például a stadionépítéseket, valamint a Parlament és környékének megújítását. Az Európai Bizottság nem számol a közszférában nominálisan stagnáló fizetésekkel, a hatékonyabb adóbeszedés hatásával, és azzal sem, hogy az önkormányzati szférában tavaly többlet alakult ki – mondta Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy miből adódik a különbség a kormány és Brüsszel államháztartási előrejelzései között.
MSZP: ez megszorítás
Az MSZP szerint a nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentése már a negyedik Orbán Viktor miniszterelnök által megrendelt megszorító csomag. Józsa István szocialista országgyűlési frakcióvezető-helyettes közleményben tudatta, hogy három éve kormányoz kétharmaddal Orbán Viktor, „de eddig csak elvenni tudott az emberektől”.
A Fidesz által a lakosságra kivetett terhek csak tovább növelik a szegénységet és a nyomort. A kormány gazdaságpolitikája hiteltelen, a befektetők pedig elkerülik Magyarországot. “Orbán számára csak a lenyúlás a fontos”, a kormánynak saját luxuskiadásait kellene elhagyni, munkahelyeket teremteni, gazdasági növekedést elősegítő döntéseket hozni “a mutyipolitizálás helyett”.
Jobbik: ez megszorítás
A Jobbik szerint a kormány a pénteken bejelentett intézkedésekkel az “EU diktátumainak engedve” tovább folytatja a megszorításokat. Volner János alelnök szerint a bejelentett intézkedések bizonyítják, hogy a kormány kizárólag a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartására koncentrál; a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyteremtésre nem figyel.
A megszorítások miatt már eddig is rekordokat döntött a kórházak ki nem fizetett adóssága és az egészségügyi ellátás színvonala óriásit zuhant. Ez mondható el a pénzkivonással sújtott oktatásról is. A jobbikos politikus úgy vélte: az intézmények költségvetéseinek tervezését tönkreteszi, hogy a kormány minden évben csak rendkívüli zárolásokkal volt képes biztosítani a költségvetés egyensúlyát.
Együtt-PM: ez megszorítás
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási mozgalom szerint az Orbán-kormány “embertelen és kegyetlen gazdaságpolitikája megszorító spirálba taszította” az országot. Scheiring Gábor, a PM politikusa úgy vélte: világosan kell látni, hogy nem a gazdasági kényszer, hanem az Orbán-kormány ideológiai választásai azok, amelyek ide juttatták a kormányt és az országot.
A bejelentés azt jelenti, hogy jó eséllyel kórházak, iskolák finanszírozására kevesebb jut majd, és ez a döntés a működőképességüket veszélyezteti. Mint mondta, a TÁRKI előző napi jelentése megmutatta, hova juttatta a magyar társadalmat ez az “embertelen és kegyetlen gazdaságpolitika”. Kérdésre azt mondta, a legfontosabb az lenne, hogy elzárják “a korrupciós csapokat”, emellett olyan adórendszerre lenne szükség, aminek eredményeként a keresők 80 százaléka jobban járna.
LMP: a pazarlásból kell visszavenni!
Az LMP szerint a kormánynak az olyan “pazarló, flancoló” nagyberuházásokból kellene visszavennie, mint a stadionépítések és a Kossuth tér rekonstrukciója. Vágó Gábor emlékeztetett: az LMP egy hónapja már írásbeli kérdésben figyelmeztette Varga Mihályt, hogy elődje, Matolcsy György “dülöngélő kártyavárat” hagyott maga után és be kell foltozni a költségvetésen tátongó lyukakat.
Vágó Gábor szerint a kormánynak sem az oktatási, sem az egészségügyi kiadásokhoz nem szabad hozzányúlnia, hiszen mindkét rendszer a működésképtelenség határán mozog. Hangsúlyozta, a kabinetnek “flancoló” nagyberuházásaiból kellene visszavennie, különösen a stadionfelújításokból és a Kossuth tér rekonstrukciójából. Az LMP emellett azt javasolja, tegyék többkulcsossá a tranzakciós adót a teher igazságosabbá tétele érdekében, így ugyanis a nagy cégeknek többet kellene fizetniük a kis- és középvállalkozásoknál.
Fidesz: a baloldalnak mindenről a megszorítás jut eszébe
A Fidesz szóvivője az ellenzéki kritikákat úgy kommentálta, hogy a baloldali szervezeteknek, amelyek korábban együtt tették tönkre az országot, mindenről a megszorítás jut eszükbe, azt viszont elfelejtik, amit ők csináltak 2002 és 2010 között. Zsigó Róbert azt mondta: a baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat, csökkentette a gyes időtartamát, megemelte a gáz árát, ha pedig újra kormányra kerülnének, csökkentenék a bankadót, a minimálbért, és újra a külföldi érdekek oldalára állnának.
A kormánypárti politikus emlékeztetett: a Fidesz elnöksége csütörtökön arra kérte a kormányt, uniós tárgyalásai során ne engedjen a brüsszeli nyomásnak, mert az Európai Unió visszaél a hatalmával.
Elemzők elegendőnek értékelik a hiánycsökkentő lépéseket
Az MTI-nek nyilatkozó banki elemzők elegendőnek értékelték a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett egyenlegjavító intézkedések mértékét ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a zárolások és a beruházások elhalasztása együttesen elegendő lesz ahhoz, hogy az Európai Bizottság az intézkedéseket elfogadja, és így Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Véleménye szerint a döntésre már az EcoFin – az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa – júniusi ülésén sor kerülhet.
Az elemző 50 százaléknál nagyobb esélyt lát arra, hogy Brüsszel elfogadja ezeket a deficitcsökkentő lépéseket, és így nem lesz szükség a tranzakciós illeték megemelésére. Az Erste Bank elemzője a piac számára pozitívnak értékelte, hogy az előzetes híresztelések ellenére nem került sor az illeték megemelésére.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szintén elegendőnek tartja a bejelentett intézkedések mértékét, továbbá kiemelte, hogy a csomag összetétele is kedvező, mivel kiadáscsökkentéseket tartalmaz. Hozzátette, hogy a program “nem reformértékű”, továbbá meglepőnek nevezte, hogy a zárolások “fűnyíróelvszerűek”.
A szakértő azonban nem tudta megítélni, hogy az Európai Bizottság mindezt milyen gyorsan tudja figyelembe venni, azaz még tavasszal, vagy csak ősszel fogja javasolni a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését Magyarországgal szemben. Kiemelte azonban, hogy Magyarország gyorsan reagált a brüsszeli jelzésre.
