A kormány felelőtlen garanciavállalásairól sokat hallhattunk az utóbbi hónapokban, ám a szálak egyre jobban összekuszálódnak. Megéri azonban a fáradtságot utánajárni hova is mennek a garanciák, ugyanis súlyos százmilliárdokról van szó. Eseti döntésekkel ugyanis az év elejétől a múlt hétig már 110,6 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt a kabinet, jóval többet a kétéves költségvetésben engedélyezett 95,1 milliárdos keretnél. A Figyelő legújabb száma ennek hátterét vizsgálja meg részletesen.
Az állami kezesség nem kis részben gumifogalom, mert a jövőbeli tényleges fizetés nemcsak az élet hozta kockázatoktól függ, hanem attól is, hogy milyen kormányzati szándék húzódik meg a kötelezettségvállalás mögött. A leégett Budapest Sportcsarnok (BS) helyén építendő létesítményre vállalt 25 milliárdos állami garanciával a kormány voltaképpen utódait kötelezte, hogy 2003-tól kezdődően 12 évig fizessék a részleteket. Itt tehát maga is biztosra veszi, hogy fizet, bár az összeget később még pontosítják.
A budapesti Erzsébet téri „gödör” beépítésére vállalt 2,5 milliárdos kormánygarancia előrehozott fizetéssel járhat (ha ugyan beváltják), hiszen a fővárossal kötött megállapodás szerint jövőre eladják az ingatlant, és a bevételből a tervek szerint megtérülnek a beruházások.
Zavartalan tevékenység
Április közepén már élt a kormány a MFB-re szabott felemás szabályozással, s kezességet vállalt arra, hogy a bank zárt körben devizakötvényt bocsáthasson ki, 450 millió euró (mai árfolyamon 115,7 milliárd forint) értékben. Finom különbség: a 60 milliárdos, hazai forrásból felveendő hitelre adott garanciát a Magyar Közlönyben – „1000-es” számozású határozatban – tette közzé, megnevezte a kölcsön célját (gyorsforgalmi útépítés), ám a hitelfelvevőt nem. Úgyis az MFB-re gondolunk mindnyájan.
A 450 millió eurós kötelezettségvállalást viszont csak a kisebb példányszámú Határozatok Tárában, „2000-es” határozatként kürtölték világgá, és a forrásbevonás közelebbi céljáról csupán annyit olvasható: a pénz „az MFB Rt. tevékenységének zavartalan biztosításához” kell.
Bár a kormány még nem döntött arról, pontosan mire is fordítja a 450 millió eurót, az biztos, hogy a korábbi 60 milliárd forint nem elegendő a gyorsforgalmi útépítésre. Varga Mihály pénzügyminiszter azonban már azt is pedzegette, hogy ebből az összegből a gázközműhálózat fejlesztésére, a Malév feltőkésítésére és egyes Start-hitelek kiváltására is futja.
Átláthatatlan pénznyelő
Az esetek persze sokfélék (Erzsébet téri gödör, Budapest Sportcsarnok, Focikötvény, honvédségi fejlesztések – melyeket a Figyelő részletesen elemez). Éppen ezért átláthatatlanok az MFB kül- és belföldi forrásaira vállalt 180 milliárdos garancia következményei. Mivel a kormány a bank hitelfelvételeit dúcolja alá, az egyszerű földi halandó számára rejtéllyé válik, valójában milyen bukások történnek eszközoldalon, a konkrét ügyletek, kölcsönnyújtások szintjén.
Kérdésünkre Varga Mihály leszögezte: nem várható, hogy sor kerül az MFB kapcsán vállalt kezesség beváltására. Csakhogy az MFB törvény adta tiszte a nemzetgazdaság előtt álló feladatok ellátása, s így nyilvánvalóan ráfizetéses ügyleteket is vállal (a beiktatásával finanszírozott autópálya-beruházás például aligha térül meg).
Ha pedig nagy mínuszok támadnak, az állam csak úgy úszhatja meg a kezességbeváltást, hogy a fejlesztési bank újabb és újabb hiteleket vesz fel, újabb és újabb kezességvállalásokkal. Van már egy államadósság-finanszírozó intézmény – az Államadósság-kezelő Központ Rt. -, most lesz még egy, amelyet amúgy fejlesztési banknak hívnak.
