A Szíria barátai országcsoport párizsi találkozóján az az uralkodó álláspont alakult ki egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, hogy „nem helyezzük kilátásba és nem is zárjuk ki azt” – mondta pénteken az MTI-nek az országot a találkozón képviselő Martonyi János külügyminiszter.
A közel száz nyugati ország és arab állam harmadik, Párizsban rendezett találkozóján elfogadott zárónyilatkozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a Szíria barátai országcsoport az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján egy olyan, kényszerítő erejű határozat sürgős elfogadását kéri a Biztonsági Tanácstól, amely kötelezi a szíriai rezsimet az Annan-terv alkalmazására. A VII. fejezet lehetőséget teremtene a nemzetközi közösségnek az erő alkalmazására is.
Ennek kapcsán az MTI kérdésére a külügyminiszter azt mondta: „Katonai beavatkozásról nem beszélünk. Ami azt jelenti, hogy az uralkodó álláspont (a konferencián az volt): nem helyezzük kilátásba és nem is zárjuk ki.”
Martonyi bízik abban, hogy száz ország közös fellépése „előbb vagy utóbb” következményekkel jár, de azt nem tudta megmondani, hogy ez mikor következhet be. Véleménye szerint a konferencia eredményének tekinthető, hogy „a nyomás minden szempontból fokozódik, hogy a szankciókat valószínűleg erősíteni fogják, és hogy növekszik a humanitárius segítség, valamint az egység is kezd létrejönni a szíriai ellenzék körében”.
A fő kérdés szerinte ugyanakkor az, hogy mi történik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, azaz hogy a genfi béketervet sikerül-e átvenni egy BT-határozatba. Ez pedig – mint a külügyminiszter felhívta a figyelmet – döntően Oroszországon és Kínán múlik. Ezért a párizsi találkozó természetesen az orosz és kínai álláspontot is befolyásolni kívánta, abban a reményben, hogy „ha ennyi ország kimondja egyértelműen, hogy Bassár el-Aszadnak (a szíriai elnöknek) és társainak menniük kell, akkor ez hatást gyakorol a Biztonsági Tanácsra”. A BT-ben Kína és Oroszország vétójoggal rendelkezik, s eddig minden nemzetközi szankciót megakadályozott Szíria ellen.
„Ez a konferencia ilyen szempontból hasznos volt, ez az üzenet átmegy, és lesz egy következő konferencia Marokkóban augusztusban – mondta Martonyi. – Nagyon remélem, hogy addigra a helyzet változni fog, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.”
Az MTI azon kérdésére, lát-e esélyt arra, hogy a párizsi konferencia nyomására Oroszország álláspontja megváltozzon, a külügyminiszter azt válaszolta: „Nincs más esély. A konferenciának az volt a célja, hogy nyomást gyakoroljon ebben az irányban.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Genfben vitatta meg a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga szíriai különmegbízottja által kidolgozott rendezési tervet. Az elvi megállapodást követően a szíriai ellenzék azt elutasította, az aláírók pedig különbözőképpen értelmezték. Moszkva és Peking azt hangoztatta, hogy a szíriaiaknak kell dönteniük a jövőjükről, a nyugati országok pedig a szíriai elnök távozását követelték. A párizsi konferencián viszont nem volt jelen a szíriai rezsim legfőbb nemzetközi támogatójának számító Oroszország és Kína.
