Az ElcomSoft, orosz szoftvercég alkalmazásában álló huszonhét éves Szkljarov nemcsak, hogy megtalálta az Adobe e-könyv olvasó szoftverének biztonsági hiányosságait, hanem olyan programot is írt hozzá, ami a másolásvédett e-könyv formátumot szabadon sokszorosítható PDF változattá konvertálja. A szoftvert az ElcomSoft 99 dollárért kezdte értékesíteni.
A támadást észlelve az Adobe íziben vásárolt is egyet az ElcomSoft szoftveréből, amely alapján tökéletesítette sajátját, és piacra dobta az állítása szerint jóval biztonságosabb 2.2-es verziót. Ezen túl az Adobe felszólította az orosz céget, hogy öt napon belül hagyjon fel a szoftver árusításával. Mivel az oroszok válaszra sem méltatták az amerikaiakat, az Adobe kérte az orosz cég internetszolgáltatóját, hogy tiltsa le a szájtot. Az ElcomSoft válaszul egy orosz internetszolgáltató szerverére helyezte át szájtját, kikerülve ezzel a rendkívül szigorú amerikai szerzői jogi törvényeket.
Dióhéjban a Def Conról A Def Con a hackerek legnagyobb, évente megrendezésre kerülő underground party-ja. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett konferencia helyszíne Las Vegas. A résztvevők száma évről évre gyarapodik. Tavaly már a világ 4200 hackere gyűlt össze, hogy meghallgassa a szaktársak előadásait, újat tanuljon, találkozzon a régi ismerősökkel, vagy egyszerűen csak hackerkedjenek baráti körben.
Dimitrij Szkljarov beszédének beharangozója
A Def Con ez évi programja
Hackerhez illő magatartást tanúsítva
Időközben Szkljarov az USA-ba utazott a hackerek éves rendes konferenciájára, a Def Con-ra. A hackerek által követendő magatartás szellemében az e-könyv szoftverekkel kapcsolatos biztonsági hiányosságokról megosztotta tudását kollegáival is. Az Adobe finoman szólva nem díjazta gyenge pontjainak nyilvánosságra hozatalát: a hazafelé induló fiatal orosz programozót a Las Vegas-i repülőtéren letartóztatta az FBI.
Mivel 1998. októbere óta a digitális szerzői jogot megsértőkre az USA-ban büntetőjogi eljárás vár, a kiszabható ítélet (elrettentően) szigorú: Szkljarovot öt év börtönnel és 500.000 dollár pénzbírsággal sújthatják.
Hackerek és szimpatizánsok százai tüntetnek élőben, a virtuális tiltakozók pedig a BoycottAdobe.com szájton, illetve számos nemzetközi levelezőlistán fejezhetik ki együttérzésüket a fiatal orosz programozóval, akit egyébként felesége és két kis gyermeke vár Moszkvában.
A megmozdulások visszavonulásra késztették az Adobe-ot: a szoftvergyártó elejtette keresetét, mert „bár továbbra is elkötelezett a szerzői jogok védelmében, úgy ítélik meg, hogy Szlkjarov perbe fogása sem az érintettek, sem az iparág érdekeit nem szolgálja.” Visszakozása Dimitrij számára azonban fabatkát sem ér: mivel nem polgári, hanem büntető eljárás indult, a peres fél hiába vonja vissza a vádat, a szövetségi állam nyomoz és ítélkezik. Bár az Adobe saját oldaláról 24 órán belül levette sajtóközleményét, a FigyelőNeten Ön elolvashatja a teljes szöveget. (Ehhez kattintson ide!).
Az Úr naponta perek millióit indíthatná az óvszergyártók ellen
Az eset újra felerősítette a rendkívül szigorú törvény bevezetését ellenzők hangját. Az Adobe, a Microsoft, a Novell és a Network Associates által alapított Üzleti Szoftverek Szövetsége nevű érdekvédelmi szervezet erős és nem hatástalan lobbizása nyomán a törvényhozás 1998-ban egyhangúlag fogadta el a Digital Millenium Copyright Actet (DMCA). A Fehér Ház eltökéltségét jelzi, hogy a hétvégén bejelentette, jövőre a jelenlegi 4 millió helyett 10 millió dollárt költ digitális szerzői jogi visszaélések után nyomozó speciális ügynökökre.
A törvény túlzott szigorát számtalan írás és műsor karíkirozta ki az elmúlt hetekben. A LinuxPlanet.com egy szatírájában a DMCA-t Digital Millenium Rape Actre keresztelte át. A TLC kábeltévé „Hackerek: A computerek törvényein kívül” címmel dokumentumfilmet vatített, előzetese szerint a film célja annak az elfogult bölcsességnek a lerombolása, amely a hackereket sötét erők szolgálatába szegődött géniuszoknak tartja. A film szerint a hackerek a technika fejlődésének mozgatórugói, és az alkotók afféle westernromantikával emlékeznek vissza a legendás nagyokra, akik pénzes telefonkészülékek feltörésével vetették meg e társadalmilag vitatható hasznosságú szakma alapjait.
Egy tiltakozó a levelezőlistára a Segfault egyik cikkének linkjét küldte be. E szerint az Úr a szerzői jogi törvényre hivatkozva bírósági eljárást indíthatna az óvszergyártó cégek ellen, hiszen azok kijátsszák teremtményének működését. „Vegyük példaként egy csöppség teremtését. Maga a megfejthetetlen csoda: teremtését értékes üzleti titokként kezelem. Ha nem tudom megvédeni teremtményemet, nincs igazi hatalmam” – töpreng az Úr.
Megfenyegetett génkutatók, elgyötört írók
Ugyancsak a szerzői jogi törvény képtelenségére kíván utalni az a civil szervezet, amely a listára elküldött sajtóközleményében az ellen tiltakozik, hogy 26 vallási szervezet keresetet nyújtott be három génkutató vállalat ellen. Az egyházak a cégek emberi gén kutatásait kívánják megakadályozni. Véleményük szerint a vállalatok kijátszhatják a Digital Millenium Copyright Act-et, és a kutatásaik során szerzett információt felhasználhatják emberek klónozására, vagy „bűnös pénz” ellenében meg is változtathatják a géneket. „A kutatások veszélye nagyobb, mint a belőlük származó társadalmi összhaszon” – szögezik le az egyházak.
A szerzői jogi törvény nem aratott egyöntetű elismerést az írók körében sem. Mivel a letöltött e-könyvek csak a műveletben résztvevő gépen olvashatók, és nincs lehetőség arra, hogy a több géppel rendelkezők hozzáférhessenek a műhöz többi eszközeiken is – az ElcomSoft egyébként épp erre hivatkozik, hogy szoftvere csak ezt kényelmetlenséget kívánta kiküszöbölni -, egyesek szerint ez akadályozza a mű népszerűsítését. „Keményen dolgozom, ezért akarom, hogy anyagilag is elismerjék a munkám, de nem az elveim feláldozásával. Ezért alapítottam meg a Meggyötört Írók Kiadóját (Tortured Writer Publishing) , amelynek webszájtján e-könyveimet digitális szerzői jogi menedzser alkalmazása nélkül tölthetik le az érdeklődök” – írja Dennis Warner író-hozzászóló.
