Okkal hihetnénk azt, hogy másnaposságnak egy oka van, maga az ivás. Azonban a tudomány számára a másnaposságnak több oka létezik.
Az első ok a dehidratáció, azaz a kiszáradás
Az etilalkohol a szervezetbe jutva az úgynevezett antidiuretikus hormon termelését piszkálja meg. Ez a hormon felelős a vese fokozott vízvisszatartásáért. Ha iszunk többször járunk vécéra, mivel több víz választódik ki a vizeletünkkel, mint amennyinek kellene. Emiatt kiszáradunk, és ezért érzünk az ivás utáni másnap szájszárazságot és fejfájást. A fejfájás attól alakul ki, hogy az agyunk nedvességtartalma lecsökken, s míg a macskajajnak nincs vége, addig nem áll vissza.
Mi történik a vércukorral?
Az alkoholfogyasztás után megemelkedik a vér laktát-szintje, mely laktátacedózist – magyarul savvérűséget – okoz. A savvérűség a savak ideiglenes elszaporodását jelenti a vérrendszerünkben, mely főleg alacsony vércukorszint esetén maradandó idegkárosodást okoz.
A harmadik bűnös az etanol
Ez a máj alkhol-dehidrogenáz enzimje hatására acetaldehidre bomlik. Az acetildehid egy gyúlékony, jellegzetes szagú szerves vegyület, mely az érett gyümölcsökben, a kávéban és a friss kenyérben is előfordul. Azonban az emberben nem túl jó ha ott van, mivel egy újabb kémiai folyamat ecetsavvá alakítja. Az ecetsav mérgező, s ez okozza a legnagyobb bajokat, mivel mérgezési tüneteket vált ki.
A másnapos ember orvosi értelemben “mérgezettként” ébred, feszült az idegállapota, szapora a szívverése, nagy a fény- és zajérzékenysége, fejfájással és émelygéssel küszködik.
Egy 1999-ben készült tanulmány szerint a másnaposság tünetei gyorsan megszüntethetők, ha a “beteg” nagy mennyiségű oxigént kap.
A közhiedelemmel ellentétben a sportolás a legjobb módszer a másnaposság leküzdésére. Mozgással nagyobb mennyiségű oxigén jut a szervezetbe, felgyorsítva a méregtelenítés folyamatát.
AJÁNLOTT LINKEK:
Cikk az alkoholfogyasztás kémiájáról (NIAAA)
Másnaposság (Wikipedia)