“Mostanáig öt embert öltek meg. Mintegy háromszáz a sebesültek száma (kedd) éjfél óta” – idézte Oleh Muszijt, a tüntetőket ellátó önkéntes orvosi szolgálat koordinátorát több ukrán sajtóorgánum. Az orvos szavai szerint ötből négy áldozat lőtt sebek miatt halt meg. Hozzátette, hogy két haldoklón az orvosok nem tudtak segíteni, mert a Berkut alakulat rohamrendőrei épp akkor léptek támadásba.
Jelenleg a sérülteket az “ellenállás parancsnokságán”, a Szakszervezetek Házában látják el, mivel az Európai téren lévő egészségügyi állomást a belügyi egységek lerombolták – mint mondta -, kitörték az ablakait és az ajtóit. Az önkéntes orvos hozzátette, hogy előző nap egy vöröskeresztes ruhát viselő önkéntesüket egy rohamrendőr háromszor hátba lőtte gumilövedékkel, miközben előbbi segítséget próbált nyújtani egy sérült tüntetőnek. Muszij állítása szerint a Berkut olyan új típusú könnygázt használ a tüntetők ellen, amely sokkal veszélyesebb az egészségre.
A hadsereg kimarad
Közben az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereg nem avatkozik be a belügyi alakulatok és a tüntetők közötti összecsapásokba, valamennyi katona és minden haditechnikai eszköz az állandó állomáshelyén van.
A zavargások kora este sem csitultak a parlament és a kormány épületének helyet adó Hrusevszkij utca két végében, a Függetlenség terének szomszédságában lévő Európai térnél, illetve a Dinamo futballklub stadionjánál. A tüntetők továbbra is kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják a rendvédelmieket, akik közben vízágyús autókkal locsolják az utcában gyújtott tüzeket, időről időre fény- és hanggránátokat vetnek be a tüntetők ellen.
A demonstrálók újabb barikádot kezdtek deszkákból és mindenféle alkatrészekből építeni az Európai térnél, és újabb frontot nyitottak a kormánynegyedben az elnöki hivatalnál az épületet őrző rohamrendőrökkel szemben.
Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő üzenetében arra kérte a belügyi alakulatok tagjait, hogy szüntessék be a harcot a demonstrálókkal szemben.
Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) ellenzéki párt elnöke közölte, hogy “este a Majdanon” beszámol a Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzéki vezetők szerdai megbeszéléséről.
A kormány szerdán megváltoztatta a tömegoszlatásokról szóló belügyi rendeletet, és engedélyezte, hogy a fagypont alatti hidegben is bevethessenek vízágyúkat a rendvédelmiek.
A tüntetők állítása szerint a rendőrök lőfegyverekkel is lőnek rájuk. A szerdán két tüntetőt lőttek le a zavargásokban. Az orvosok az egyik holttestből egy mesterlövészpuska 7,62 milliméteres kaliberű lövedékét, a másik halottból pedig 9 milliméteres, valószínűleg Makarov típusú fegyverből származó pisztolygolyót operáltak ki.
Nem nyilatkoztak az egyeztetésről
Több mint három órán át tárgyalt Viktor Janukovics elnök az ellenzéki vezetőkkel szerdán az ukrajnai politikai válság megoldásáról.
A tárgyalások “első szakaszának” befejezéséről az elnöki sajtószolgálat tájékoztatott. Eszerint a találkozón az államfőn kívül részt vett a három ellenzéki parlamenti frakció vezetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Btyakivscsina), Vitalij Klicsko az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok a Szabadság (Szvoboda) párt képviseletében. A kormányoldalról jelen volt Andrij Kljujev, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács elnöke, Olena Lukas igazságügy-miniszter és Andrij Protnov elnöki tanácsadó.
Részleteket a megbeszélésről egyelőre egyik fél sem hozott nyilvánosságra. Az elnöki hivatalból távozóban az ellenzéki vezetők sem nyilatkoztak a sajtónak.
A találkozót szerdán Janukovics elnök kezdeményezte az ellenzék vezetőivel sajtószolgálatán keresztül, kijelentve, hogy még nem késő békés úton rendezni a válságot.
Kollektív döntésre van szükség
Az Európai Bizottság elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt – közölte szerda déli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Barroso kijelentette: megdöbbentették a tiltakozók haláláról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására.
Újságírói kérdésre a bizottság portugál elnöke kifejtette, hogy egyelőre korai volna szankciók lehetőségéről beszélni, véleményt mondani, hogy milyen következményekkel lehet az EU és Ukrajna viszonyára. Meg kell vizsgálni ezt a kérdést, de ez kollektív döntést igényel – fogalmazott Barroso, aki arra is rámutatott, azt szeretné, ha Ukrajna a pluralizmus és a demokrácia útján haladna tovább.
„A helyzet egy ideje folyamatosan romlik, és itt szeretném kifejezetten hangsúlyozni az ukrán hatóságok felelősségét, hogy lépéseket tegyenek a válság kezelésére, kezdjenek érdemi párbeszédet az ellenzékkel és a civil szférával arról, hogyan lehet véget vetni ennek a mély válsághelyzetnek” – húzta alá Barroso.
Aggasztó törvények
A bizottság elnöke a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások miatt is aggodalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, és egyértelműen azt a cél szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.
Stefan Füle bővítési biztos a Twitteren közzétett rövid üzenetében osztotta Barroso megdöbbenését és aggodalmát. Az európai kiút a deeszkaláció és a párbeszéd – közölte Füle.
Pár órával korábban Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője is erőteljesen elítélte az ukrajnai események erőszakos eszkalációját, s aggodalmának adott hangot a tiltakozók halála miatt.
Guy Verhofstadt, az európai liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetője és a párt jelöltje az ősszel felálló új bizottság élére, közleményében úgy vélte, hogy a tiltakozók elleni támadással Viktor Janukovics ukrán elnök elveszítette legitimitását. Verhofstadt egyúttal szorgalmazta, hogy fontolják meg szankciók bevezetését Kijevvel szemben.
“Rá kell döbbennie (Kijevnek), hogy az EU szabadkereskedelmi együttműködést és társulást ajánlott, (de) könnyen lehet, hogy épp az ellenkezője lesz az eredmény, vagyonbefagyasztás és büntetőintézkedések” – vélekedett Verhofstadt.
