Jóllehet a felnőtt lakosság elenyésző hányada hiszi ingyenesnek az annak mondott felsőoktatást (egészen pontosan az első oklevél megszerzését), sokan csak későn szembesülnek azzal, mekkora terhet vettek a nyakukba utódaik továbbtanulásával.
Hallgatók, anyagi problémákkalA Magyar Gallup Intézet tavalyi, az Oktatási Minisztériumnak készített felmérésében részvevők 61 százaléka vélte úgy, hogy a felsőfokú tanulmányok végzése jelentős, de megoldható anyagi terhelést jelent. Csupán a megkérdezettek 7 százaléka tartja megoldhatatlan problémának a felsőoktatás költségeinek viselését. A hallgatók többsége került már szembe időszaki vagy folyamatos anyagi nehézségekkel. Közülük 10 százalék havi, míg 16 százalék napi megélhetési gondokkal küzd. A tanulók 44 százalékának akadt már napi anyagi problémája.
Lakcíme ismerős
A számolósdi leegyszerűsítése végett a vidékről, közepes jövedelmű családból a fővárosba érkezett Ádámot vegyük vizsgálat alá, aki reményei szerint egy ötéves, térítésmentes képzést követően közgazdászként végez majd. Budapesti rokonok híján, s mivel szülei nem tudnak lakást venni számára, két lehetőség közül választhat: albérletbe költözik vagy kiharcolja magának a kollégiumot.
Első éves egyetemistaként utóbbira kicsi az esélye, esetleg a második évtől, mivel szülei átlagos jövedelműek. A kollégiummal járna a legjobban, hiszen csak 6000 forintot kellene rá kiadnia havonta, ez csak ötöde egy bérelt szoba árának. Saját garzonban Ádám nem is igen gondolkodik, tekintve, hogy olyat baráti áron sem igen kaphat meg 50 000 forint + rezsi havi díj alatt. A havi 30 000 forint egy nagyobb lakásban egyetlen szobára elég, igaz, ebbe akár a rezsi is belefér. Az egyszerűség kedvéért eltekintünk a szoba berendezésétől; a szükséges bútorokat, elektronikai eszközöket Ádám hazulról hozza.
Az újdonsült egyetemistának van egy satnya sansza arra, hogy az egyetem szociális alapon kisegítse a lakbérfizetésben. Ehhez igazolnia kell, hogy családja kevés pénzből él, esetleg azt, hogy sok az eltartott a háztartásban. Mivel azonban Ádám szülei bérből és fizetésből élnek, ráadásul csak egyetlen testvére van, a jövedelemigazolásokon nagyobb összegek szerepelnek, mint a minimálbéren tengődő vállalkozók csemetéinél. Ezért jobb, ha nem számít a havi 15 000 forintos segítségre – így viszont egyetemi tanulmányai alatt 1,5 millió forintot költ lakhatásra.
Döntő a családi támogatásA Gallup az egyetemisták és főiskolások kiadásairól és bevételeiről gyűjtött adatai – nemcsak az eltelt egy év miatt – némiképp eltérnek a valóságostól. A megkérdezettek vélhetőleg nem számoltak olyan egyszeri, illetve pótlólagos költségekkel, amelyek meghaladják a rendszeres kiadásokat. Másrészt a felmérésben részvevők között jelen vannak olyan diákok, akik a tanulás időszaka alatt a szülői házban maradtak, és a napi élet költségei között nem számolnak külön az élelemmel vagy a lakhatással. Ezzel együtt – a felmérés szerint – a diákok átlagosan havi 26 104 forintból élnek, ebből 10 000 forint a lakhatás és az élelmiszerek költségeit fedezi. Havonta 3500 forintot költ az átlagos egyetemista könyvekre és más taneszközökre.A felsőoktatásban a hallgatók 70 százaléka részesül ösztöndíjban, ez havonta átlagosan 7178 forint. A diákok 69 százalékánál az ösztöndíj minden hónapban kiegészül 4100 forint szociális támogatással. Az egyetemi és állami támogatások csak elenyésző részét képezik a diákok rendszeres bevételeinek. 83 százalékukat rendszeresen támogatják a szülei, átlagosan 17 000 forinttal. A megkérdezett hallgatók ismét 83 százaléka jut jövedelemhez állandó munkából. Bérük havonta átlagosan 24 000 forint – tudjuk meg a felmérésből. Mindent összevetve a Gallup úgy találta, hogy a hallgatók 21 000 forintról dönthetnek szabadon, miközben a normális hallgatói léthez megítélésük szerint 42 000 forintra lenne szükség havonta.
Taneszközök és célok
Ádám minimális büdzséjéből a lakhatás mellett a legtöbbet a tanuláshoz szükséges könyvek és eszközök veszik ki. A korábbi könyvek jellemzően alig használhatók, mivel az oktatók évente frissítik a tudásanyagot, újabb és újabb jegyzeteket produkálva – és megkövetelve. Alsó hangon is 5000 forintot költ tárgyanként, ha mindent be akar szerezni, ám az alaptárgyaknál a 10-15 ezer forintos könyvár sem kirívó eset. Szemeszterenként csak öt tárgyat figyelembe véve Ádám évente 70 000 forintot ad ki könyvekre, jegyzetekre, amit 10 ezer, a papírboltokban elvert forinttal tetéz minden esztendőben.
Alapos ember lévén, Ádám a kötelezőn kívüli irodalmat is igénybe veszi a tanuláshoz. Tekintettel az egyetemi könyvtárak krónikus forráshiányára, a legfrissebb munkák közül a nélkülözhetetlenek beszerzését kénytelen saját zsebből, esetleg csoporttársaival közösen finanszírozni. Erre a célra évente mintegy 35 000 forintot szán. Hasonló megfontolásból – a felsőfokú oktatás nem a legjobb állapotú, korlátozott kapacitású és folyamatosan leterhelt gépparkját szem előtt tartva – Ádám 200 ezer forintért beszerez egy még használható számítógépet, s a zavartalan munkát biztosítandó 10 000 forintot költ havonta az internet-hozzáférésre.
Nyelvi jóváhagyás
Az egyetem végére Ádám két nyelvből tesz először középfokú, majd felsőfokú vizsgát, amelyek „Rigó utcai árfolyama” C típus esetén 9500, illetve 12 700 forint alkalmanként. Újabban már a nyelvvizsgákért nem kell ekkora összegeket leszurkolni, hiszen körülbelül 2000 forint egyszeri adminisztrációs díj befizetésével már elmehetünk az egyetemen nyelvvizsgázni.
Jóval több pénzt emészt fel a nyelvtanulás. Ha például Ádám egy éven át az Idegennyelvi Továbbképző Központ kétszer két órás tanfolyamát látogatja, az 56 000 forintjába kerül. A négy nyelvvizsgát szem előtt tartva már 200 ezer fölött járunk, bár igaz, hogy ha sikerül bejutnia egy egyetemi csoportba, ott néhány évig ingyen tanulhat. Azt követően pedig félévenként körülbelül 6000 forint a tarifa.
A teljes képhez tartozik, hogy vannak olyan főiskolák, egyetemek, ahol nem folyik nyelvoktatás, illetve vizsgáztatás. Ezekben az intézményekben a diákok maguk fizetik a nyelvtudás megszerzésének összes költségét.
Virágzó feketepiacAkinek pénze és ideje is kevés, az ecseri piacon mindössze 100 ezer forintért vehet diplomát. Pedigré nélkülit, persze, hiszen az olcsó diploma nincs „lefedezve”: a papír rövid utánakereséssel hamisnak bizonyul. A nehezebb írásbeli vizsgákat is kibekkelhetjük gyakorlott bérvizsgázók segítségével, akik 25 ezer forintot kérnek a legegyszerűbb kollokviumért. A szigorlat díja 40 ezer forint, míg a komolyabb megpróbáltatást jelentő nyelvvizsga terhét 60-120 ezer forintért adhatjuk át „szakembernek”. A vizsgákon alapkövetelmény a hamis személyi igazolvány a bérvizsgázó képével. A nagyfokú precizitást megkövetelő munka – a legkényesebb a pecsét megrajzolása – sem olcsó, az „iparművészek” 30 ezer forintért vállalják. A bérvizsgázók legnagyobb bánatára az államvizsga és a diploma megvédése nem átruházható, utóvégre a szakirányok tanárai – szerencsés esetben – arcról ismerik a diákokat.
Állami apanázs
A Gallup felméréséből is kitűnik, az ösztöndíjak és egyéb támogatások mértéke annyira alacsony, hogy családi támogatás nélkül fabatkát sem érnek. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen például a komoly erőbefektetést igénylő négyes átlag mellett is 7000 forint havonta a maximum (igaz, ebben a tekintetben óriási a szórás, hasonló eredménnyel az ELTE technika tanári szakán akár 15 000 forint is bekasszírozható havonta). A tankönyvtámogatás se több 5 ezer forintnál félévente, ami – mint láttuk – egyetlen tárgy könyveire nyújt fedezetet.
A szociális támogatásnál Ádám a lakhatási támogatásnál már említett nehézségekbe ütközik. Amennyiben viszont el tudja érni, hogy szülei jövedelemigazolásán a valósnál alacsonyabb összegek szerepeljenek, támogatásként akár havi 15 000 forintot is igényelhetne. Aktív egyetemi munka és nagyon jó átlag mellett Ádám 25 ezer forintot meghaladó kiegészítő ösztöndíjakra is igényt tarthat. Az átlagot tekintve Ádám havonta 4100 forint plusz segítséget remélhet.
Az átlagos közgázosA Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász alapképzésének adatai szerint Ádám majdnem ugyanolyan eséllyel fiú, mint lány. Valószínű, hogy gimnáziumból jött, de 12 százalék eséllyel végezhetett szakközépiskolát. Majdnem biztos, hogy Ádám az érettségi után legkésőbb egy éven belül elkezd egyetemre járni, és 85 százalék eséllyel egyenesen a volt vámház falai között.
Bérből és szüleikből élők
Az egyetemi tanulmányok alatt Ádám 37 ezer forintot fecsérel el havonta (nettó bért figyelembe véve), mivel talán nem túlzás azt feltételezni, hogy középfokú végzettségével legalább a minimálbért kapná. Ezzel a kieső összeggel közvetve szüleit terheli, akik a taníttatás alatt pótolják a bérként kieső pénzt és eltartják fiukat.
Így elképzelve a fiktív egyetemistát nagyon torzít a kép, hiszen az OM felméréséből is kitűnik: a hallgatók 83 százaléka dolgozik egyetem mellett – nem ritka, hogy már a kezdő fizetésének megfelelő összegért. A végső költségekbe azt is figyelembe vesszük tehát, hogy Ádám egyetem mellett is meg tudja keresni a minimálbért.
Fizettünk még…
Adminisztrációs költségek címszó alatt az egyetem minden évben legombol valamennyit Ádámról. Minden utóvizsga, tárgyújrafelvétel, késedelem vagy külön okmány kiállítása 1000-től 3000 forintig terjedő összegbe kerül, évente elérheti a 10 000 forintot.
Későbbi munkalehetőségeit javítandó, Ádám külföldi ösztöndíjjal is próbálkozik. Mivel a program keretein belül kapható támogatás csak a kinti tandíj fedezésére szolgál, a megélhetési költségeket saját erőből kell finanszíroznia, ami egy féléves kinttartózkodásnál elérheti a félmillió forintot.
Ádám, te drága!
A súlyos pénzekbe kerülő ingyenes diploma „ára” számottevően módosul annak függvényében, hogy Ádám bérlakásban lakik, vagy sikerül kollégiumi helyet szereznie. Utóbbi esetben megúszhatja összesen 300 ezer forintból, míg az albérletre 1,5 millió forintot kell fordítania.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Diákpiac – túl sokan, túl sokáig a padokban
• Piacosodó felsőoktatás – Elitképzés vagy szolgáltatás?
• Esély a diplomára – Tanoda II.
A másik határozott eltérést a nyelvvizsga és a nyelvoktatás költségei hozzák, hiszen ha nyelvi tanulmányait nem végezhetné ingyenesen, 268 ezer forinttal lenne szegényebb. Az öt év alatt kieső bér kihagyásával Ádám diplomája – ha bérlakáshoz jut csak hozzá – 2,708 millió forintba kerül. Ha viszont figyelembe vesszük az öt év alatt a felhalmozódott, 1,850 millió forintos keresetvesztést, az oklevél ára már 4,558 millió (kollégistaként 3,358 millió) forint.
A legpesszimistább változatban (nyelvtanulást, bérlakást fizet, és felszámolja elvesztett jövedelmét) Ádám potom 4,798 millió forintért tanulja végig az öt évet, de a legderűlátóbb verzió esetén is (kollégiumban lakik, az egyetem állja nyelvtanulását, és nem törődik elvesztett jövedelmével) 1,508 millió forint áll az árcédulán. Természetesen ez még mindig megéri, hiszen a felsőfokú végzettséggel akár megsokszorozhatja jövedelemkilátásait, s talán kevesebb terhet jelent majd számára saját gyerekeinek taníttatása.
