Az erdélyi Krónika vezércikkében kifejti: csak azok a népek, nemzetek képesek látványosan gyarapodni, fejlődni, amelyeknek sikerült feldolgozniuk saját múltjukat, amelyek el tudták temetni halottaikat. A Kárpát-medence temetetlen halottját Trianonnak hívják – teszi hozzá a szerző.
“Trianon igazságtalanságát az elcsatolt területek mai birtokosai is érzik. Az ő Trianon-traumájuk abban nyilvánul meg, hogy a kisebbségbe került magyarok jogköveteléseit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. Azt hiszik, bármilyen engedmény a területek elvesztéséhez vezet” – állapítja meg a kommentátor.
“Emlékezzünk csak, mekkora súlya volt 1990-ben Antall József kijelentésének, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Valami hasonlóra tett kísérletet az Országgyűlés most, amikor a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni évfordulót” – írja.
A Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe szerint alig tudják a mai középiskolás diákok, mi történt 90 évvel ezelőtt. A lap Hargita megyében mintegy kétszáz gimnazista és szakmunkásképzős között végzett nem reprezentatív felmérést. Eszerint van, aki úgy tudja: Trianon nem más, mint egy magyarellenes szervezet, a megkérdezettek mintegy negyede az 1800-as évekhez kötötte a Trianon fogalmat, körülbelül ugyanennyien egyáltalán nem tudták, mit jelent.
