Tudomány

Csak most derült ki, mekkora megacunami csapott le Alaszkára 2025-ben

tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
Mimadeo / Getty Images
Megacunami (illusztráció)
tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
Mimadeo / Getty Images
Megacunami (illusztráció)
A második legnagyobb feljegyzett, 481 méteres cunami csapott le Alaszkára 2025 augusztusában. Mutatjuk a felvételeket.

2025. augusztus 10-én a kora reggeli órákban egy óriási hullám söpört végig a Tracy Arm fjordon Alaszka délkeleti részén, amikor a South Sawyer-gleccser visszahúzódott. Habár akkoriban erről nem nagyon lehetett hallani, egy friss kutatás felfedte: egy földcsuszamlás során mintegy 64 millió köbméternyi kőzettörmelék csapódott a vízbe, amelynek következtében egy óriási, 481 méteres megacunami jött létre.

Ez a második legnagyobb, emberiség által ismert cunami. Viszonyításképp: a magassága közel másfélszer akkora volt, mint az Eiffel-toronyé.

Dan Shugar, a kanadai Calgary Egyetem geomorfológusa és csapata rekonstruálta az eseményt, eredményüket pedig a Science című folyóiratban publikálták.

A földcsuszamlás és a cunami nem követelt áldozatot, de közel jártunk a katasztrófához. Amennyiben a földcsuszamlás öt-hat órával később történt volna, legalább egy hajó már a gleccser közelében lett volna, és a földcsuszamlás kimenetele egészen más lett volna

– jelentette ki a kutató.

A kutatásban műholdfelvételekkel, légi felvételekkel és földi adatokkal is szemléltették a pusztítás mértékét.

tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
tracy arm fjord, visszahúzódás, megacunami, fotók, kutatás
5 fotó

Egyre sűrűbben történhet hasonló

Ezek a hatalmas hullámok, amelyeket megacunamiknak neveznek, akkor keletkeznek, amikor egy földcsuszamlás hatására a föld vagy egyéb törmelékek a vízbe csapódnak. Ezek általában lokálisak, és viszonylag gyorsan eloszlanak. A köznyelvben a cunamikat azonban jellemzően a nyílt óceánon létrejött hullámokhoz társítjuk, amelyek közvetlenül földrengések vagy olyan események hatására történnek, mint például egy víz alatti vulkánkitörés.

A legnagyobb megacunami az 1950-es években történt, egyébként szintén Alaszkában. Ennek magassága meghaladta az 500 métert. 

Tanulmányukban a kutatók kiemelték: az ehhez hasonló cunamik kockázata egyre nagyobb, amelyben nagy szerepe van a fjordrégiókat látogató turistahajóknak és az éghajlatváltozásnak is. Így a szakértők szerint szinte csak idő kérdése, mikor történik katasztrófa.

Kapcsolódó
Megacunamikat okozhat a klímaváltozás
A szakértők egy 2023-as, Grönland lakatlan vidékét sújtó cunami adatait elemezték.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik