A bizottság álláspontja szerint a magyar kiskereskedelmi adórendszer ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkével. Ezek a jogszabályhelyek a letelepedés szabadságát védik. A jelenlegi hazai szabályozás magas és meredeken progresszív adókulcsokat vet ki a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatok árbevételére. Ezek a cégek jellemzően integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működnek – olvasható a portálon.
Ennek következtében az összesített forgalmuk után a legmagasabb adósávba esnek. Ezzel szemben a nagy hazai kiskereskedők gyakran franchise-rendszerben tevékenykednek. Forgalmukat adózási szempontból nem vonják össze, így lényegesen alacsonyabb adókulcsok vonatkoznak rájuk.
A brüsszeli testület arra is rámutatott, hogy a rendszer gyakorlatilag megakadályozza a külföldi tulajdonú vállalatokat a működésük átszervezésében. Így esélyük sincs az adóteher csökkentésére. Még ha egy integrált láncot különálló cégekre bontanának is, azokat a törvény továbbra is kapcsolt vállalkozásnak minősítené. Ennek eredményeként a forgalmukat továbbra is összesítenék.
A bizottság 2024 októberében és 2025 júniusában is hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak. Budapest azonban tagadta a jogsértést, és nem szüntette meg a vitatott adórendszert. Ráadásul a magyar kormány nem teljesítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségét sem. Ez a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi pótadó fokozatos kivezetését irányozta elő.
Az Independent Retail Europe érdekvédelmi szervezet üdvözölte a bírósági eljárás megindítását. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás strukturális egyenlőtlenséget teremt a hazai és a külföldi szereplők között. Emellett feldarabolja az egységes európai piacot, és hátrányosan érinti a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet.
Az új kormány még nem nyúlna hozzá
A Gazdasági és Energetikai Bizottság ülésén hétfő reggel a parlamentben meghallgatták Kapitány Istvánt, a Tisza Párt gazdasági és energetikai miniszterjelöltjét. A politikus beszámolt elképzeléseiről, egyebek mellett elmondta, hogy
Véleménye szerint erre azért sincs lehetőség egyelőre, mert „ez egy olyan gazdaság, ahol mindent titkosítottak”. Szerinte a többi európai országhoz képest rengeteg ilyen szerződés van Magyarországon, ezért ezeket alaposan meg kell vizsgálni és át kell nézni. Utána tudnak felelős döntést hozni.
