A James Webb Űrtávcső (JWST) fedélzetén található MIRI infravörös műszerrel elemezték az LHS 3844 b kőzetbolygó felszíni összetételét – írja a Phys.org.
Az LHS 3844 b egy kőzetbolygó, amely 30 százalékkal nagyobb a Földnél, és egy LHS 3844 jelű vörös törpecsillag körül kering, amelyet körülbelül 11 óra alatt kerül meg. Az exobolygó keringési pályája kötött, ez azt jelenti, hogy a tengelye körüli forgási ideje megegyezik a keringési idejével, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja az LHS 3844-nek, és ezért van állandóan napos oldala is, amelynek az átlagos hőmérséklete körülbelül 725 Celsius-fok. Rendszerük mindössze 48,5 fényévre található a Földtől.
A kutatók modelleket futtattak a Földről, Holdról és a Marsról származó kőzeteken és ásványokon, hogy megtudják, hogyan viselkednének az LHS 3844 b-n uralkodó körülmények között. A megfigyelések és a számítások alapján kizárták, hogy a felszín összetétele hasonló lenne a Földéhez. A sötét oldala a Földön vagy a Holdon megtalálható bazaltra emlékeztet, de statisztikai elemzések szerint inkább magmás kőzetből álló szilárd felületnek felel meg.
Ezek alapján a tudósok két lehetséges ötlettel álltak elő az exobolygó felszínét illetően. Az egyikben a felszínt sötét, szilárd kőzet uralja, amely magmás vagy bazaltos anyagokból áll. Ebben az esetben a felszínnek viszonylag frissnek kell lennie, és valószínűleg valamilyen közelmúltbeli geológiai tevékenység, például vulkanizmus alakította ki.
A másik esetben a felszín ugyanúgy sötét, hasonlóan a Holdhoz vagy a Merkúrhoz, ugyanakkor hosszú űrkoptatásnak lehet kitéve, ami sötét regolitréteghez vezethet, olyan finom porhoz, amely a Holdon is jelen van. Ez az alternatíva egy hosszabb geológiai inaktivitási időszakot feltételez, így ellentétes az első ötlettel.
A két lehetőség abban különbözik egymástól, hogy milyen mértékű közelmúltbeli geológiai aktivitást feltételezünk. A Földön és a Naprendszer többi aktív égitestjein az aktivitás jellemzően gázok – mint a kén-dioxid – kibocsátásában jelenik meg, amit általában vulkanikus működés okoz. Ha ez jelen lenne az LHS 3844 b-n, akkor az MIRI észlelte volna. Ebből kifolyólag nem valószínű, hogy a közelmúltban történt volna aktivitás, ezért a csillagászok a második lehetőséget tartják valószínűbbnek. Ha feltételezéseik igazak, akkor az LHS 3844 b sok hasonlóságot mutat a Merkúrral.
