Szerdán a Sándor-palotában járt Magyar Péter, ahol közölte Sulyok Tamással, alkalmatlannak tartja őt a köztársasági elnöki posztra, és megkérte arra, hogy távozzon hivatalából. A parlamentbe épphogy becsúszó Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László úgy nyilatkozott, Sulyoknak ki kellene töltenie a hivatalát, és Magyar Péter visszaél a kétharmados eredménnyel. A témában az Europion is készített egy felmérést a találkozó másnapján, amit a Népszavának juttattak el.
Az Europion három kérdést mért:
- Mennyire értenek egyet a magyarok azzal, hogy az új miniszterelnök a közjogi méltóságok (köztársasági elnök, Kúria elnöke stb.) lemondatását követeli?
- Hogyan ítélik meg a Kossuth Rádión és az M1-en adott interjúk hangnemét?
- Melyek azok a kormányzati feladatok, amelyeket első számú prioritásnak tartanak?
Lemondások
A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55 százaléka – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tesz ki. Az ellenzők tábora – akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet – összesen 31 százalék, míg a fennmaradó 14 százalék bizonytalan a kérdésben.
A tiszások 94 százaléka egyetért, a fideszesek 70 százaléka ellenzi az ötletet. A Mi Hazánk szavazóinak fele (47 százalék) szintén az elutasítók táborába tartozik, minden hetedik viszont legalább részben egyetért a követeléssel.
A közmédiás interjúk
A leendő miniszterelnök emlékezetes interjút adott a közmédiában. A válaszadók fele tetszéssel fogadta a határozott fellépést, és úgy ítélte meg, a közmédia munkatársai megérdemelték azt. Minden harmadik válaszadó viszont túlságosan ellenségesnek tartotta a fellépést, és szerintük egy kormányfőnek ennél visszafogottabb stílust kellene tanúsítania. 17 százalék vagy nem látta az interjút, vagy nem rendelkezik kialakult véleménnyel.
A tiszások 82 százaléka pozitívan értékelte a fellépést, tízből hét fideszes viszont kifogásolta. A Mi Hazánk táborán belül is az ellenségesnek minősítők vannak többségben (55 százalék), míg a párthoz nem kötődők körében a három lehetséges válasz megoszlása meglehetősen kiegyenlített.
A legfontosabb feladatok
A megkérdezettek több mint fele a befagyasztott EU-s források megszerzését jelölte meg legfontosabb teendőnek – ebben a fideszesek (35%) és a mi hazánkosok (40%) is viszonylag magas arányban értenek egyet.
A Népszava kiemeli, hogy az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37 százalék jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56 százalék) és a párthoz nem kötődők (50 százalék) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának prioritása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál szélesebb körű támogatásra – áll a kutatásban.
