Kultúra

„Szó szerint elhangzott, hogy az oroszok miatt nem támogatták” – hiába találta értékesnek, mégis elkaszálta az NFI az erőszakoló szovjet katonákat ábrázoló filmet

Mohos Márton / 24.hu
Csuja László
Mohos Márton / 24.hu
Csuja László
A Fehér Liliom egy magyar arisztokrata lány szemszögéből mutatta volna be a szovjet csapatok 1944-es bevonulását és az ennek nyomán elszenvedett sorstragédiákat. A Nemzeti Filmintézet sokáig támogatta a fejlesztést, ám az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni évben váratlanul elutasították a gyártási támogatást – a téma veszélyeire és a nemzetközi politikai helyzetre hivatkozva. Csuja László író-rendező lapunknak elmondta: a döntéshozókkal folytatott beszélgetéseiben az orosz titkosszolgálatoktól való félelem is felmerült. Az NFI szerint szó sincs arról, hogy politikai-ideológiai alapon hoznának döntéseket.

Minden egy családi traumával kezdődött. A filmjeivel A-listás fesztiválok versenyprogramjába rendre eljutó rendező, Csuja László azután kezdett dolgozni a Fehér Liliom című film forgatókönyvén, hogy életútinterjút készített egy akkor 89 éves, közeli női hozzátartozójával, aki a beszélgetés során elárulta neki: 15 éves korában négy szovjet katona megerőszakolta. A titkot több mint hetven éven át magában tartotta, így, amikor az eset kiderült, az egész család megdöbbent.

Ez addig nem volt téma a családban, mi nem tudtunk róla, ő pedig soha nem beszélt róla. Viszont készült erre, amit mutat, hogy nem is én kérdeztem rá, hanem magától kezdte el mondani. Számomra ez egy megrendítő és felszabadító beszélgetés volt. Nagyon sok mindent megértettem a családomból, hirtelen azt éreztem, hogy része vagyok a történelemnek, nagyon direkt módon és nagyon személyesen

– mondta a 24.hu-nak a rendező, aki ezután beleásta magát a társadalmilag is tabusított téma történelmi és pszichológiai vonatkozásaiba, hiszen „a háborús szexuális erőszak nagyon sok nőt és családot sújtott, amiről aztán nem lehetett beszélni történelmi okok és a traumát kísérő szégyen miatt”.

Mohos Márton / 24.hu

A jelenséget egy fikciós történelmi kamaradrámában dolgozta fel, megkísérelve feltárni, hogy mi juttathat el embereket oda, hogy ilyen tettre vetemedjenek, illetve ennek milyen társadalmi feltételei vannak. Az 1944 őszén játszódó történet egy magyar nemesi család és a gróf 15 éves lányának szemszögéből mutatja be az arisztokrata lét utolsó napjait, amelyet aztán a megérkező front mindenestül elsöpör. A többek között a Saul fián dolgozó Zabezsinszkij Évával közösen írt forgatókönyv fejlesztését többször is támogatta a Nemzeti Filmintézet (NFI), ám a film végül nem készülhetett el.

A nemzetközi helyzet fokozódik

Csuja Lászlót annak nyomán kerestük meg, hogy lapunk birtokába jutott az NFI Televíziós Döntőbizottságának döntése, amellyel 2023 májusában elutasította a Fehér Liliom gyártási támogatásra benyújtott pályázatát. Egy pályázat elutasítása önmagában nem feltétlenül hírértékű esemény, ám ebben az esetben a hivatalos indoklásban expliciten és többször is megfogalmazott politikai szempontok teszik azzá.

„A Fehér Liliom című filmterv értékes munka, amely 1944 szeptemberében játszódik, egy alföldi magyarországi kastélyban és egy fiatal arisztokrata lány életének legdrámaibb fejezetét meséli el. A történetben a felnőtté válás nehéz kérdései Magyarország sorstragédiájával fonódnak össze” – indul a szöveg, majd méltatják „a vitathatatlanul érzékenyen megírt történetet” és „a tehetséges alkotói kört”, amelyek egy „biztos kézzel, magas írói színvonalon megírt pályaművet eredményeznek”. Említik még, hogy a Sára Sándor-díjas Csuja László munkája látleletet nyújt a korról, egyben „erősen felidézi Sára Sándor A vád című remekművét is”.

De akkor mégis mi szólt a film megvalósítása ellen? A döntőbizottság indoklása szerint elsősorban a 2023 tavaszára beállt nemzetközi politikai kontextus:

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik