Élő Nagyvilág

Trump azt mondja, ha kell, az amerikai haditengerészet átkíséri a tankereket a Hormuzi-szoroson

IBRAHIM AMRO / AFP
IBRAHIM AMRO / AFP

Szíria rakétakilövőket és több ezer katonát vezényel a Libanonnal közös határra

A Reuters azt írja katonai források alapján, hogy Szíria több ezer katonával megerősítette a Libanonnal közös határának védelmét a régióban terjedő háborús feszültség miatt.

A szíriai katonatisztek elmondása szerint a művelet célja, hogy megakadályozzák egyrészt a fegyver- és kábítószer-csempészetet a határon, másrészt a Hezbollah vagy más fegyveresek behatolását az országba.

A források szerint a határ megerősítését célzó művelet gyalogsági egységek, páncélozott járművek és rövid hatótávolságú Grad és Katyusha rakétavetők átcsoportosítását foglalja magában.

A tisztek elmondása szerint Damaszkusz nem tervez katonai akciót egyetlen szomszédos ország ellen sem, viszont készen áll arra, hogy megbirkózzon bármilyen adódó biztonsági fenyegetéssel.

Trump: Ha kell, az amerikai haditengerészet kíséri át a tankereket a Hormuzi-szoroson

Donald Trump a Truth Social nevű közösség oldalon közzétett posztjában arról írt kedd este, hogy

ha kell, az Egyesült Államok haditengerészete elkezdi átkísérni a tankereket a Hormuzi-szoroson, amilyen gyorsan lehet.

Hozzátette, utasított egy szövetségi ügynökséget arra, hogy kedvező áron politikai kockázatbiztosítást és garanciákat a teljes tengeri kereskedelemre az Öböl-menti térségben.

„Bármi is történjen, az Egyesült Államok biztosítani fogja az energia szabad áramlását a világ számára” – írta.

Biztonságos légi folyosókat nyitott evakuációs járatoknak az Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országokkal, hogy hazatérhessenek állampolgárai, és az ott tartózkodók elhagyhassák az országot, írja a CNN.

A közlés szerint óránként 48 sürgősségi járatot képesek indítani reptereikről, de ez a szám fokozatosan nőhet, amennyiben azt biztonságosnak ítélik meg.

Vasárnap óta 17 ezer utas hagyta el az országot 60 repülőgépen az első fázisban. A következő ütemben több mint 80 járat szállhat fel naponta, ez napi 27 ezer utas szállítását jelenti.

Telefonon egyeztetett az orosz és az iráni külügyminiszter a háborúról

Telefonon egyeztetett a háborúról Szergej Lavrov orosz és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.

Az orosz külügy közlése szerint a felek megvitatták a régióban kialakult helyzetet, amely „az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított, ki nem provokált fegyveres agresszió következtében alakult ki”.

Az Ukrajnában négy éve háborúzó, illetve a nemzetközi radikális milíciahálózatot pénzelő országok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy az olyan cselekmények, mint az Irán elleni háború elindítása aláássák a nemzetközi jog alapvető normáit, és súlyos következményekkel járnak az egész Közel-Keletre nézve. Ezt az álláspontot Oroszország állandó képviselője egyértelműen megerősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

Lavrov megerősítette, hogy Moszkva kiáll a feszültség csökkentése, az erőszak elutasítása és a konfliktus politikai-diplomáciai rendezése mellett, és Oroszország kész mindent megtenni ennek érdekében. Hangsúlyozta, hogy prioritást kell kapniuk a békés lakosság és a polgári infrastruktúra biztonságát biztosító intézkedések meghozatalának. (via MTI)

Felfüggeszti az IBUSZ az Ománba induló charter járatait

A mai ománi események tükrében Társaságunk – utasaink biztonságát elsődleges szempontként kezelve – az Ománba közlekedő charter járatok üzemeltetésének felfüggesztése mellett döntött

– közölte az IBUSZ a Facebookon.

Hozzátették, az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló kormányrendelet értelmében a befizetett részvételi díjat teljes összegben visszatérítik, legkésőbb 14 napon belül. Az útlemondási biztosítás díja ugyanakkor nem téríthető vissza, tekintettel arra, hogy a biztosító kockázatviselése a szerződéskötés időpontjában megkezdődött. A BBP (betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás) díja ugyanakkor – az utazás meghiúsulására tekintettel – visszatérítésre kerül.

Érintett utasaink részére egyben felajánljuk az átfoglalás lehetőségét az IBUSZ saját szervezésű, 2026. május 15-október 15. között induló nyári üdüléseire. A 2026. március 15-ig véglegesített foglalások esetében az aktuális előfoglalási árakon felül további 5% mértékű kedvezményt biztosítunk

– jelezték.

Megkérdezték Trumpot, mi a legrosszabb, ami Iránnal történhet

Donald Trump Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatót az egyeztetésük után kedden, melynek fő témája az iráni konfliktus volt.

Az amerikai elnök nyitásként arról beszélt, hogy Iránnak nincs már haditengerészete, nincs légierője, és nincs légvédelme sem.

Szinte mindent kiütöttünk

– fogalmazott.

Az első újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy Izrael beleerőltette-e Amerikát a közel-keleti háborúba. Erre Trump azt felelte, hogy nem, inkább ő erőltette bele abba Izraelt, mert úgy érezte, Irán támadna először.

„Nem akartam, hogy ez megtörténjen” – mondta.

Arról is érdeklődtek nála, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv Iránnal kapcsolatban, amire az amerikaiak felkészültek.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy olyasvalaki veszi át a hatalmat, aki olyan rossz, mint az előző ember

– utalt a megölt Ali Hamenei ajatollahra.

Trump szerint az irániaknak volt pár ötletük arra, hogy ki vezethetné majd az országot, de ők mindannyian halottak.

Az amerikai elnök elégedetlen volt Spanyolország és az Egyesült Királyság reakciójával, utóbbival az a baja, hogy nem csatlakoztak a támadáshoz.

Nem Winston Churchillel van dolgunk

– mondta Keir Starmer brit miniszterelnökről.

A sajtótájékoztatón arról is beszélt az elnök, hogy a régiós országokat meglepte, hogy Irán megtorlásként megtámadta őket.

Döbbenetes, hogy olyan országokat támadtak, amelyek mondhatni semlegesek. Régóta együtt éltek, szerintem meglepte őket, ahogy engem is, de most ezek az országok is Irán ellen harcolnak, keményen

– tette hozzá.

Hezbollah: Elfogyott a türelmünk

Ismét háborúval fenyegette meg Izraelt az Irán támogatását élvező Hezbollah libanoni síita milícia, írja az MTI.

Elfogyott a türelmünk

– jelentette ki egy keddi közleményében Mahmúd Komáti, a szervezet egyik magas rangú tisztségviselője.

A Hezbollah hosszú időn át önmérsékletet tanúsított, de a libanoni állam nem képes megvédeni az országot a rendszeres izraeli támadásoktól – írta.

Nem tűrhetjük tovább állampolgáraink megölését és otthonaink lerombolását. Amennyiben Izrael a konfrontációt keresi, akkor legyen nyílt háború!

– hangoztatta.

A libanoni egészségügyi minisztérium szóvivője szerint hétfőn és kedden legkevesebb 40 ember vesztette életét és 246-an megsebesültek a légitámadásokban, amelyeket Izrael azzal párhuzamosan indított Libanonban, hogy közben Iránt is támadta az Egyesült Államokkal együtt. Hozzátette, hogy a minisztérium hétfőn tévesen közölte az áldozatszámot, miszerint 52-en haltak volna meg a bombázásokban.

A Hezbollah hétfőre virradóra rakétákkal támadta Izraelt, válaszul Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halálára, aki szombaton az egyik izraeli-amerikai légitámadásban vesztette életét. Megtorlásul a zsidó állam Hezbollah-célpontokat kezdett el támadni Libanonban, elsősorban az ország déli részében és a főváros, Bejrút külvárosaiban. Ezek a térségek a Hezbollah befolyási övezetének számítanak.

Kedden egy izraeli katonai szóvivő bejelentette, hogy az izraeli hadsereg mélyebbre hatol Dél-Libanonban, a Hezbollah jelentette fenyegetés miatt növeli az ütközőzóna szélességét, és felszólította több tucatnyi dél-libanoni település lakosait, hogy hagyják el a térséget. Ezután a légierő délben újra bombázta Bejrút déli külvárosát. A szélsőségesek parancsnokait vették célba. Az utóbbi napokban több mint 160 Hezbollah-célpontot támadtak Libanonban – tette hozzá a hadsereg.

Irán ENSZ-nagykövete kizárta a béketárgyalásokat az Egyesült Államokkal

Az iráni ENSZ-nagykövet kedden Genfben határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy országa tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal a közel-keleti konfliktus békés rendezése érdekében, írja a Reuters.

Ali Bahreini újságíróknak beszélt arról, hogy Irán formálisan és informálisan sem vette fel a kapcsolatot az USA-val sem arról, hogy a békét elősegítő párbeszédet szorgalmazzák, sem arról, hogy Teherán atomprogramjáról egyeztessenek.

Egyelőre nagyon kételkedünk a tárgyalások hasznosságában. Az Egyesült Államokkal való párbeszéd egyetlen nyelve a védelem nyelve

– fogalmazott.

Hozzátette, részükről nincs itt az ideje semmilyen tárgyalásnak.

Donald Trump amerikai elnök korábban arról beszélt, 4-5 hétig tarthat a háború, Benjamin Netanjáhu izraeli kormányfő pedig úgy fogalmazott, „nem tart majd évekig.”

Trump az iráni háborúról: Tárgyalni akartak, de én azt mondtam, már késő

„A légvédelmüknek, a légierőjüknek, a haditengerészetüknek, és a vezetésüknek vége. Tárgyalni akartak. Én azt mondtam, már késő!” – írta Donald Trump saját közösségi oldalán, a Truth Sociaolön, utalva arra, hogy állítása szerint az amerikai és izraeli csapásokban megsemmisült Irán haderejének és védelmi kapacitásainak jelentős része.

Az Irán elleni háború közvetlenül azután vette kezdetét, hogy az USA tárgyalásokat folytatott Iránnal a perzsa ország atomprogramjáról.

Donald Trump a posztjában a Washington Post egy véleménycikkét is belinkelte kommentár nélkül. A cikk szerzője szerint a világ az Irán elleni háborúval szemtanúja lehet a „Trump-doktrína” születésének.

Olvasói sztorik