Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét.
A Forradalmi Gárda hírportálja, a Szepah által közzétett és a Fársz hírügynökség által is továbbított közlemény szerint az iráni fejlesztésű Haibar típusú rakétákkal hajtottak végre „célzott és meglepetésszerű” támadásokat a célpontok ellen.
A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, további részleteket később tesznek közzé.
A 2023 májusában bemutatott Haibar rakéta 2000 kilométer hatótávolságú, és 1500 kilogrammos robbanófejjel lehet felszereleni.
Szijjártó Péter szerint tovább romlik a közel-keleti biztonsági helyzet, az iráni támadások fokozódnak, és emiatt sorra hosszabbítják meg a légtérzárakat a térség több országában. A külügyminiszter hétfőn Budapesten tartott tájékoztatót, ahol elmondta: már 5059 magyar állampolgár regisztrált konzuli védelemre, és a szám gyorsan emelkedik.
A legtöbben — 2667 fő — az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodnak, ahol a légtérzár legalább kedd délutánig fennmarad, az Emirates addig biztosan nem indít járatokat. Hasonló korlátozások vannak Katar, Bahrein, Kuvait és Izrael felett is.
Szijjártó közölte: több ország hatóságai arra kérik a turistákat, hogy ne hagyják el szállásukat, és ne próbáljanak szárazföldi határátkelőkhöz menni, mivel az átkelés hosszú, a továbbutazás lehetősége pedig nagyon korlátozott. Bár Szaúd-Arábia és Omán légtere nyitva van, a repülőjegyek ára többszörösére emelkedett, és a kapacitások gyorsan fogynak.
Kuvaitban nem tudnak bemenni a diplomaták a magyar nagykövetségre
A miniszter szerint a helyzet Kuvaitban különösen súlyos: folyamatosak a támadások, az amerikai nagykövetség is találatot kapott, és mivel a magyar nagykövetség a közvetlen közelében van, a magyar diplomaták nem tudnak bemenni az épületbe. Izrael légtérzárát március 4-ig hosszabbították meg, innen szárazföldi útvonalon — Egyiptom vagy Jordánia felé — száz magyar már el tudott távozni.
Szijjártó arra is figyelmeztetett, hogy Libanonban is kialakulóban vannak harci cselekmények, és mindenkit arra kértek, mondja le az oda tervezett utazását. A Hormuzi‑szoros lezárása miatt a világ olaj- és LNG‑szállítása is akadozhat, ami szerinte komoly hatással lehet a globális energiaellátásra.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar külképviseletek folyamatos ügyeletben dolgoznak, a konzulok pedig rendszeresen küldenek értesítéseket. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek” — fogalmazott.
Fadel SENNA / AFP A FlyDubai légitársaság repülőgépei a dubaji reptéren 2026. március 2-án
A kuvaiti légvédelem véletlenül lőhetett le három F–15-ös amerikai vadászgépeket hétfőn – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága alapján a BBC. A tájékoztatás szerint a gépek „látszólag baráti tűzharc” miatt zuhantak le a harcok során.
A parancsnokság azt is közölte, hogy a vadászgépek hat fős személyzete biztonságosan katapultálni tudott, állapotuk stabil. Kuvait elismerte az incidenst, az Egyesült Államok hozzátette, hálásak a kuvaiti védelmi erők erőfeszítéséért és támogatásáért.
A Telekom, a Yettel és a One rendkívüli roaming-kedvezményekkel segítik a Közel-Keleten tartózkodó ügyfeleiket. Alábbi cikkónkben összegyűjtöttük, melyik szolgáltató milyen kedvezményeket biztosít, és hogyan lehet élni velük:
Az iráni konfliktus miatt sok magyar rekedt a Közel-Keleten, a kedvezményekkel a szolgáltatók szeretnék biztosítani, hogy ügyfeleik gond nélkül tudjanak kommunikálni otthoni szeretteikkel ebben a nehéz helyzetben is.
Iránban 555 ember halt meg az amerikai-izraeli légicsapások szombat reggeli megindulása óta – jelentette a vörösfélhold segélyszervezetre hivatkozva az iráni állami média.
A segélyszervezet tájékoztatása szerint az iszlám köztársaságban 131 települést ért légitámadás. A Fársz hírügynökség a vörösfélhold tájékoztatása alapján hétfő délelőtt azt írta, hogy több mint 100 ezer ember vesz részt a mentésben országszerte.
(MTI)
Fariba / Middle East Images / Middle East Images via AFP Teherán légitámadás után 2026. március 1-jén
Kuvait védelmi minisztériuma közölte, hogy hétfő hajnalban több amerikai katonai repülőgép lezuhant, de a személyzet összes tagja túlélte a balesetet. A mentőcsapatok kimentették a legénységet, és kórházba szállították őket. A kuvaiti hatóságok az amerikai erőkkel együtt vizsgálják az eset körülményeit.
Egyelőre nem ismert az ok, de a térségben az elmúlt napokban Irán rendszeresen támadott amerikai bázisokat, így nem zárható ki az összefüggés. A közösségi médiában közzétett, helyszínhez kötötten hitelesített felvételeken egy vadászgép spirálozva zuhan le, miközben füst száll fel a gép hátuljából.
Az amerikai illetékesek egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre – írta a The New York Times.
Dróncsapás érte az éjszaka folyamán a brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légi támaszpontját, ahol csekély mértékű károk keletkeztek, az esetnek nem volt áldozata – közölte hétfőn a sziget elnöke és a brit védelmi minisztérium.
Ez az első támadás a brit katonai létesítmény ellen a területen a líbiai fegyveresek 1986-os rakétatámadása óta, és az incidens a konfliktus jelentős eszkalációját jelenti.
A köztársaság összes illetékes szolgálatánál riadó- és teljes harckészültség van
– mondta Níkosz Hrisztodulídisz elnök beszédében.
A Sahid típusú, pilóta nélküli légi jármű kisebb károkat okozott, amikor éjfél után három perccel becsapódott a katonai létesítménybe – tette hozzá. Kifejtette: „Szeretném egyértelművé tenni: országunk semmilyen formában nem vesz részt és nem szándékozik részt venni semmilyen katonai műveletben.”
Nem volt azonnal egyértelmű, honnan indították az iráni gyártmányú drónt. Két névtelenséget kérő forrás a Reutersnek elmondta, hogy a brit bázisok elfogtak egy második drónt. Bár a bázisokat brit szuverén területnek tekintik, Ciprus maga az EU tagja, és jelenleg a blokk rotációs elnökségét tölti be. Akrotiri, a kiterjedt part menti város, Limaszol délnyugati részén található, és az egyik a két bázis közül, amelyet Nagy-Britannia a sziget 1960-as függetlenné válása után megtartott.
A bázis katonai létesítményeken kívül a szolgálatban lévő személyzet családjainak is otthont ad. A támaszpont vezetése azt tanácsolta az Akrotiri közelében lakóknak, hogy egy „feltételezett dróncsapás” után további értesítésig maradjanak otthon, majd később hozzátette, hogy a nem nélkülözhetetlen személyzetet evakuálják, a többi brit létesítmény normálisan működik tovább. Akrotirit, amely Ciprus déli részén, egy négyzet alakú félszigeten fekszik, a múltban az iraki, szíriai és jemeni katonai műveletekhez vették igénybe.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsde legközelebbi, áprilisi jegyzésében 20,10 százalékkal emelkedett: 1 megawattóra 38,38 euróba került fél kilenckor, a hétfői kereskedés első 30 perce után. A gázár kezdetben ennél magasabban, 39,30 eurón is állt.
A gázjegyzés három hónapja 27,31 eurón, egy éve 36,83 eurón, két éve 28,64 eurón zárt.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vasárnap este közös közleményben jelezte: készek „arányos és szükséges védelmi intézkedéseket” bevezetni az iráni válaszcsapásokkal szemben, hogy még a forrásnál legyenek képesek kiiktatni Teherán katonai eszközeit.
A három ország hangsúlyozta, hogy érdekeik és szövetségeseik védelmében olyan lépéseket terveznek, amelyek akár meg is akadályozhatják Iránt abban, hogy újabb rakétákat vagy drónokat indítson. A nyilatkozat „megdöbbentőnek” és „aránytalan reakciónak” nevezi az iráni csapásokat, amelyek több közel-keleti országot is értek – köztük olyanokat, amelyeknek nem volt szerepük a Teherán elleni amerikai–izraeli katonai műveletben.
Az európai vezetők szerint az iráni támadások közvetlenül veszélyeztették az érintett országokban szolgáló katonákat és civil állampolgárokat. Berlin, Párizs és London bejelentette: szoros együttműködésben lépnének fel az Egyesült Államokkal és regionális partnereikkel.
A feszültség azután eszkalálódott, hogy az USA és Izrael szombaton megindított offenzívája során életét vesztette Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője. A válaszcsapások következtében mindkét ország beszámolt áldozatokról.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az amerikai ABC-csatornának azt mondta: Irán védekezési jogának „nincs határa”. Szerinte az amerikai támadás „agresszió” volt, míg az iráni lépések pusztán önvédelmet jelentenek.
Morteza Nikoubazl / NurPhoto / NurPhoto via AFP Amerika-ellenes plakát Teherán belvárosában 2026. február 26-án.
Donald Trump amerikai elnök a The New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában azt mondta: az Egyesült Államok szükség esetén négy-öt hétig fenn tudja tartani az Irán elleni katonai műveletek intenzitását, bár további amerikai áldozatokkal is számolni kell.
Trump több, egymásnak is ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, milyen lehet a hatalomátadás Iránban Ali Hámenei halála után. Felvetett egy olyan modellt is, amelyet szerinte Venezuelában alkalmaztak: a legfelső vezető eltávolítása után a kormányzat többi része helyben maradna, de együttműködőbbé válna Washingtonnal. Más pillanatokban viszont arról beszélt, hogy az iráni elit – köztük az Iráni Forradalmi Gárda – egyszerűen „átadná fegyvereit a népnek”, vagy hogy a lakosság maga döntené meg a rendszert.
Az elnök azt állította, hogy „három nagyon jó jelölt” is szóba jöhetne Irán új vezetőjeként, de neveket nem említett. Ezzel párhuzamosan Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Laridzsáni arról beszélt, hogy egy ideiglenes testület irányítja majd az országot a vezető halála után.
Trump szerint az Egyesült Államok és Izrael erői már így is jelentős károkat okoztak, több iráni katonai vezető meghalt, és „a haditengerészet nagy részét kiiktatták”. Ugyanakkor jelezte: a konfliktus során további amerikai veszteségekre lehet számítani, és a helyzet gyorsan változik.
