A Capital Economics, befektetési és pénzügyi tanácsadó csoportja azt írta: a csomag mérete valószínűleg megfelel majd a várakozásnak, sőt annál nagyobb is lehet. Neil Shearing és David Oxley, vezető feltörekvő piaci közgazdászok szerint a hazai össztermék (GDP) 2-2,5 százaléka a várakozási „alapmérce” a következő három évre, és „csalódást keltene” a piacon, ha a kiigazítás mértéke ettől elmaradna.
„Kényelmesen” a maastrichti tűréshatár alatt
Szerintük a GDP-arányos magyar államháztartási hiány a legtöbb EU-tagállamtól eltérően az idén „kényelmesen” a 3 százalékos maastrichti tűréshatár alatt lesz, és attól függően, hogy a kormány hogyan számolja el az állami szférába visszaterelt magánnyugdíj-pénztári vagyont, az egyenleg akár többletbe is fordulhat. Ezzel más, nagy londoni házak is egyetértenek.
Süllyedhet az államadósság-ráta
A JP Morgan bankcsoport pedig megállapította: annak nyomán, hogy a magyar kormány „gyakorlatilag államosította” a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a GDP 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet.
A Capital Economics előrejelzésében azt is hozzáteszi, „bár továbbra is sok a bizonytalanság”, a csomag ahhoz jó eséllyel elégséges lesz, hogy most a 265-270 forintos euróárfolyam-sávban stabilizálja a forintot, és ez enyhítheti a -devizában eladósodott- háztartások pénzügyi helyzetével, valamint az importált inflációval kapcsolatos aggodalmakat.
Mi lehet, ha átalakul a monetáris tanács?
Figyelembe vették annak lehetőségét is, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa -annak nyomán, hogy változtatni terveznek a tagok kinevezési rendjén- márciustól enyhébb alapállásúvá válhat. Ha így lesz, az MNB alapkamata az év végére a jelenlegi 6 százalék alá süllyedhet jóslatuk szerint.
Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság londoni részlegének vezető piaci elemzői minapi kommentárjukban szintén úgy vélekedtek, hogy a magyar jegybank alapkamata a jelenlegi 6 százalékon tetőzik, ugyanis a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai valószínűleg „nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett”.
Hogy hathatnak a konszolidációs intézkedések?
A Capital Ecomomics londoni elemzői a konszolidációs intézkedések lehetséges későbbi hatásairól is szót ejtettek, azt írták: az államháztartási egyenlegben és a forintárfolyamban várt rövid távú kedvező folyamatokkal együtt is kevésbé derűlátók azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány által tervezett lépésekkel középtávon helyreállítható lesz-e a költségvetés fenntarthatósága.
