Közleményben reagált Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Gajdos László korábbi posztjára, melyben az élő környezetért felelős miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy bár jelenleg a legtöbben Sulyok Tamás ügyével foglalkoznak, ezzel párhuzamosan lezárult egy korszak azzal, hogy a parlament által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás megszüntette Polt Péter alkotmánybírósági elnöki megbízatását.
Gajdos szerint az intézkedésnek szimbolikus jelentősége van. Azt írta, a korábbi Orbán-kormány a legfőbb ügyészt az Alkotmánybíróságra „menekítette ki”, ahol a politikus állítása szerint több mint húsz éven át akadályozta a korrupciós ügyek feltárását, és védte a Fideszhez kötődő szereplőket.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a mai napon közösségi oldalán olyan kijelentéseket tett rólam és korábbi legfőbb ügyészi tevékenységemről, amelyekre a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében reagálnom kell
– írja a közleményben Polt.
Szerinte a miniszter „egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg”, mégis kész tényként utalt arra, hogy egy újonnan létrejövő állami szerv előtt felelősségre kell majd vonni.
Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése
– fogalmaz az Alkotmánybíróság elnöke. Hozzáteszi: szerinte különösen súlyos, hogy a kijelentések olyan hivatal várható eljárására utaltak, amelynek feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése. Véleménye szerint ezzel azt a látszatot keltették, mintha legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak támogatásával összefüggő magatartást tanúsított.
Egyetlen cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelölt meg azonban, amely ezt alátámasztaná
– írta. Hozzátette: ha a miniszternek konkrét és ellenőrizhető adatai vannak bármilyen jogsértésről, akkor azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság elé kell tárnia, ellenkező esetben kijelentései szerinte „bizonyíték nélküli megbélyegzésnek és a bűnösség politikai megelőlegezésének” minősülnek.
Polt Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a politikai vélemények és a büntetőjogi felelősség kérdése nem mosható össze. Mint írta, közéleti vita tárgya lehet egy politikai értékítélet, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapításához konkrét tényekre, bizonyítékokra és szabályszerű eljárásra van szükség.
Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt
– jelentette ki.
Az Alkotmánybíróság elnöke visszautasította azt az állítást is, hogy alkotmánybíróvá választásával „menekítették” volna egy másik tisztségbe. Közleményében azt írta, legfőbb ügyészként is országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg. „A mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget” – emelte ki, hozzátéve, hogy ez csupán eljárási garancia, amely nem zárja ki a felelősségre vonást, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Az Alaptörvény-módosítást aggályosnak tartja
Polt Péter kitért arra is, hogy aggályosnak tartja az Alaptörvény azon módosítását, amely szerinte azonnali hatállyal érinti a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokat. Véleménye szerint ez sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalommegosztás elvét.
Ez azt a látszatot kelti, hogy megbízatásom megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez szerinte az uniós jogban ismert „chilling effect”, vagyis visszatartó hatás problémáját veti fel.
A korábbi legfőbb ügyészi munkájával kapcsolatban Polt Péter azt írta, hogy annak szakmai értékelése természetesen lehet vita tárgya, ugyanakkor szerinte a politikai minősítések nem írhatják felül a dokumentált eredményeket. Kiemelte, hogy vezetése alatt az ügyészség váderedményessége tartósan magas volt, munkáját pedig nemzetközi szervezetek is elismerték.
Közleményét azzal zárta: „A törvény előtt mindenki egyenlő. Ez azt is jelenti, hogy senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal előre bűnösnek nyilvánítani.”
