Hajós András volt a KözBeszéd frissen megjelenő adásának vendége a KözTér YouTube-csatornáján. A közel kétórás interjú során szóba kerültek a dalszerző-televíziós Nagy Duettben tett poénjai is, köztük az is, amikor azt mondta Lékai-Kiss Ramónának és Brasch Bencének, hogy
Hajós az említett poénokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a zsűri szerepkörben szerinte alapból elvárható, hogy a humor – ami mindig kicsit határfeszegető, meglepő és szúró – keretein belül reagáljon arra a valóságra, amiben ez az egész fikció zajlik. Elismeri, hogy eszébe jutott, vajon milyen következménye lesz majd például a Lölőzésnek, a legfőbb motivációja azonban az egészben az volt – mivel nem szeret sehova se tartozni – hogy mindenhova lejelezze, ami számára a legfontosabb: hogy azt csinál, amit akar, bizonyos kereteken belül.
Nem tud haragudni Szabó Zsófira
A műsor kapcsán szóba került Hajós egykori zsűritársa, Szabó Zsófi is, aki az elmúlt időszakban nyíltan elköteleződött a Fidesz mellett. Hajós úgy fogalmazott: nem tud olyasvalakire haragudni, aki más mint ő, hanem arra tud haragudni, aki bántja az embereket, lop tőlük, hazudik neki.
Azt gondolom, bizonyítottan mondhatom ezt: a Szabó Zsófi semmilyen hatalommal nem bír. Se felettem, se semmilyen ember felett. Ezért én képtelen vagyok rá haragudni. Szerintem egyébként kifejezetten kedveljük egymást, és amikor szünetben vagy valahol találkozunk, akkor elmondom neki azt, hogy mit mondhattam volna. Egyszer bejött egy ilyen kicsit baggy-bb, oversize férfi-kosztümszerűségben, és akkor mondtam neki, hogy mi van, a főnök zakójában jöttél? Kicsit nagy rád.
A Nagy Duettel kapcsolatban később azt is elmondta, hogy megítélése szerint nem sikerült jól az az együttműködés, ezért saját elhatározásából nem szerepel a műsor 2026-ban induló évadában.
Hajós azt a kérdést is megkapta, tud-e együtt menni akár baráti körből, akár ismeretségi körből olyasvalakivel, aki időnként kiáll politikai oldalak mellett – ahogyan annak idején ő is tette Karácsony Gergely mellett. Bevallása szerint neki nincs ezzel problémája, ugyanúgy, ahogyan például azzal sem, ha valaki egy olyan istenben hisz, amiben ő nem, mert egyszerűen képtelen gyökeresen másmilyen, idegen struktúrájú embernek látni azt, aki másban hisz, mint ő.
De ez nem egy teljesítmény a részemről, hanem véletlenül így neveltek. Szerintem aminek én ezt köszönhetem, azt kultúrának hívják, és abból én részesültem. […] Nem gondolom, hogy teljesen a saját bűnük, akik kultúrából nem részesültek, hogy ezt nem ismerik fel. Nagyon értékelem, aki felismeri és tesz ellene, de én értem, aki ebből nem kapott, és ez nem lett megtanítva neki. Ez egy olyan trauma, egy olyan hiány, mint ahogy azzal sem tudunk mit csinálni, hogy milyen apánk volt, és ez mennyi mindent határoz meg bennünk. […] Szóval vannak ilyen meghatározottságok, amik nem az ember felelősségei, és itt tényleg, ha nekem valaki folyamatosan nagy hittel olyan dolgokat mond, amikről én mind azt gondolom, hogy hülyeség és nem igaz… persze, lehet néha vitatkozni, de értelmetlennek tartom.
Később arra is kitért, hogy fel nem foghatja, miért utálja egymást jobban egy villamosan ülő fideszes és a baloldali ember ahelyett, hogy azokat utálnák, akik nem a villamoson vannak, hanem akik a villamostender pénzét ellopták, nemcsak most, hanem minden ciklusban.
Szóval, hogy ennyire könnyen egymásnak ugraszthatóak vagyunk, az azért szomorú, és azért tartom egy deficitnek, mert ez a túlélésünket csökkenti. Én azt állítom, hogy a másikat gyűlölő ember evolúciósan fejletlenebb, és annak a túlélési képessége kisebb. Az nem a kardfogú tigrisre vadászik a törzsben, hanem szomszédját szurkálja, és egyik se fog enni, mert a kardfogú tigrist együtt lehet csak elejteni, kilencen.
A beszélgetés alkalmával több ponton is előkerült a politika. Hajós elmondta például, hogy szerinte egy országnak olyan habitusú politikusok kellenek, mint Karácsony Gergely, de tudomásul vette, hogy Magyarország nem ilyeneket akar, hanem olyanokat, mint Orbán Viktor vagy Magyar Péter.
Sosem szavazna a Fideszre
A rádiós egy ponton azt is kijelentette a politika kapcsán:
Nem tudjuk az érzelmi beidegződésünket, a chemistry-nket levonni. Én akkor sem fogok a Fideszre szavazni soha életemben, ha mindenben egyetértek velük. Nem lehet. És ők se fognak ránk. Ez sajnos most ilyen lett.
Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lesz az országgal húsz év múlva, azt felelte, retteg, hogy a gyerekei máshol fognak majd élni, és a nyelvi korlát miatt például rosszul élné meg, ha az egyik unokája nem magyar lenne, de általánosságban nem gondolja szörnyűségnek azt, ha egy nép vagy kultúra fogy, esetleg teljesen eltörik vagy átalakul. Hozzátette, hogy imádja a magyar nyelvet, általa létezik, és szerinte egészséges, átlagos nemzettudata van, de ő „hamarabb ugrik az univerzumra ki”, mint hogy azon morfondírozzon, Dunaszerdahely kié, és hogy sír-e, amikor kikap a magyar válogatott.
Majdnem sírtam egyébként, és rugdostam a kanapét, de az egy más kérdés. Én ezzel együtt vállalom, hogy ér néha ilyeneken gondolkodni és ilyeneket mondani, hogy nem biztos, hogy a mi Kárpát-medencei jelenlétünk például, az rajtunk kívül mindenki másnak áldás.
Úgy fogalmaz, ha belegondol abba, amit a magyar nemzetről és kultúráról tud, vannak olyan részei, amiket elengedne:
Háborúkhoz nem jó oldalon szoktunk csatlakozni. Szóval sok csúnyaságot csinálunk. A kultúránkban is, az épített környezetünkben is, a ránk bízott természeti környezettel is. Pont úgy, mint mindenki, minden nemzet. Szóval én nem tudok így bekönnyezni attól, hogy magyar vagyok. Inkább olyanokon szoktam gondolkozni, hogy… Azt hiszem, egy megoldásom van arra, hogy miért utálja a magyar a magyart. Hát mert azt érti. Tudni kéne más nyelveket, hogy másokat utálhass. Hogy utáljak egy szlovákot, mikor nem értem, hogy mit mond? Csak a magyart tudom utálni. Ha azért találkozom egy szlovákkal a villamoson, nem tudok vele úgy összeveszni, mint egy magyarral, mert nem értem. Nem ismerem őt annyira. A nénin, azon ha meg se szólal, én már látom, hogy az kommunista vagy fideszes, mert már látjuk egymáson előre. Mert már úgy néz.
Amikor arról kérdezték, nem fog-e nehezére esni mindezek után, hogy a mentében megjelenő Magyar Péterre szavazzon, azt felelte:
De. Ott be fogok könnyezni. Azt gyakoroljuk a barátaimmal, hogy így fogod a tollat, és de nem, de visszatolod, de nem, megnézed, előveszed a telefonod, Viktor, Viktor, akkor könnyebben, de akkor megint eljön. Nehéz lesz. De szurkolok neki, és nagyon haragszom most már sok elemzőre. És most legjobban az egyébként általam végtelenül tisztelt Tölgyessy Péterre és a Schiffer Andrásra, és nagyon sokakra, akik agyonelemzik ezt az egészet, és hogy milyen szörnyű ez, hogy a Magyar Péterséget csak az tartja össze, hogy az emberek dühösek, és azt akarják, hogy bárki, csak Orbán Viktort ne. Miért? Ez önmagában nem egy releváns akarás?
– tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: az, hogy kizavarunk egy tolvajt a boltból, nem egyenlő azzal, hogy le is kell tennünk a bolt következő éves üzleti- és marketingtervét.
A teljes beszélgetést ide kattintva lehet meghallgatni.
