Sport

Kele János: Míg nálunk a hatalmon marakodnak a futballban, Lengyelország megmutatta, hogyan lehet felfuttatni egy bajnokságot

Marek Antoni Iwańczuk / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Marek Antoni Iwańczuk / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Partnerként kezelt szurkolók, olcsó jegyár, szabadon terjeszthető gólok és összefoglalók: a lengyel Ekstraklasa pár év alatt a tízszeresére emelte a klubok meccsnapi bevételeit. Hogy mi kellett hozzá? Világos stratégia, egyértelmű célok, reális helyzetértékelés és következetes, okos munka. Röviden: minden, ami itthon hiánycikk. Ízelítő Kele János Gegenpressing – Árral szemben című hírlevelének múlt heti kiadásából, amelyet a 24 Extra Közép vagy Csúcs csomagra előfizető olvasói kaphatnak meg, ha feliratkoztak rá.

Kifordult sarkaiból a magyar futballvalóság 2025 utolsó heteiben. A válogatott írekkel szemben elszenvedett, utolsó pillanatos veresége és az újabb vb-selejtezős bukta előbb a kapitánykérdést nyitotta ki váratlanul – Marco Rossi végül egyhetes gondolkodást követően úgy döntött, marad –, majd némiképp a semmiből nyilvános vita indult arról is, kellően hatékony-e a magyar utánpótlás-képzés, hogy jó helyre mennek-e az akadémiákhoz irányított közpénzmilliárdok és megfelelő-e az a modell, amelyben a magyar bajnokság működik.

Ebből a vitából tudtuk meg például, hogy a miniszterelnök szerint ideális esetben semmi szükség nem volna államilag finanszírozott akadémiákra,

de azt is, hogy Csányi Sándor MLSZ-elnök maga nem támogatta a sportkormányzat azon ötletét, hogy a kiemelt állami akadémiák felügyelete közvetlenül az államhoz kerüljön. A minden előjel nélkül a felszínre buggyanó konfliktusok olyan tragikomikus pillanatokkal örvendeztették meg a magyar futballkedvelő publikumot, mint Orbán Viktor másfél órás szeánsza a közmédia sportcsatornáján, de ebbe a műfajba simult bele az az interjú is, amit egy héttel később Csányi adott az M4 kamerái előtt, és amelyben többek között azt is kijelentette, hogy amíg ő a helyén van, biztosan nem alakul külön profi liga a magyar futballban – annál is inkább, mert akik legutóbb ilyennel próbálkoztak, zömmel börtönben végezték.

Orbán Viktor kormányfő (k), Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA elnöke (b) és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke beszélget a Karmelita kolostor teraszán.
Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs Orbán Viktor, Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke beszélget a Karmelita kolostor teraszán.

Az önálló hazai profi liga ötletét leginkább a Fradi elnöke, Kubatov Gábor pártolja, aki – ha már lúd, legyen kövér alapon – maga is leült egy évzáró beszélgetésre a sportközmédiát vezető Székely Dáviddal. Ebben az interjúban sok egyéb mellett arról is szót ejtett, szerinte mennyire nincsen jól, hogy a hazai szövetség elnöke az első- és a másodosztályban is rendelkezik közvetlen klubérdekeltséggel. Mint ismeretes: Csányi Sándor egyrészt az Újpestet tulajdonló MOL Csoport igazgatóságának elnöke, másfelől pedig állítólag a jelenleg NB II-es Vasas tulajdonosi struktúrája mögött is felsejlik a személye.

Egyre evidensebb tehát, hogy a színfalak mögött komoly hirig zajlik, amit kiválóan szemléltet az is, hogy Orbán Viktor a minap egy játékoslegendák számára rendezett gálavacsorán azt találta mondani:

Jövőre választás lesz, ha nem leszünk észnél, a magyar futballnak évekre befellegzik.

Erre erősített rá a Nemzeti Sportnak adott évzáró nagyinterjúban az ország leggazdagabb embere, a felcsúti futballcsapat elnöke, Mészáros Lőrinc, aki a Tisza Párt esetleges választási győzelmét firtató kérdés kapcsán úgy fogalmazott, „nyilvánvaló, hogy ha bevezetik az általuk tervezett adózási szabályokat, akkor a magyar sportnak annyi”.

Ehhez vegyük hozzá, hogy az MLSZ-elnök nyilatkozataiból azt is tudjuk, miszerint a profi bajnokság klubjait finanszírozó szponzorok közül az állami Szerencsejáték Zrt. és a mérkőzéseik közvetítési jogaiért közpénzmilliárdokat perkáló M4 Sport is csupán egyéves szerződést írt alá a szövetséggel – állítólag épp a kiszámíthatatlan politikai környezetre tekintettel. Vagyis:

amikor a legsikeresebb és leggazdagabb magyar klubok (Fradi, Felcsút) elnökei az MLSZ vezetőjével vitatkoznak, akkor valójában üzleti-anyagi-elszámolási viták felszínre türemkedését látjuk.

Egyszersmind pedig – mint azt például Szijjártó Péter külügyminiszter Honvéd-elnökké emelése is mutatja – azt is, hogy a NER-es futballelit aktívan készül egy esetlegesen eljövendő olyan világra, ahol a közpénzeket már nem ők osztják el.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik