Jeles nap a mai: Máriával március 25-én közölte Gábriel arkangyal, hogy áldott állapotba került. Ez az angyali üdvözlet, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, 1990-ben ezen a napon tartották az első szabad választásokat Magyarországon. Iisten fiának “Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepét” már a VII. században említik írásos források úgy, mint akkor már rég szokásban lévő ünnepet. Sőt, Jakab ősevangéliuma szerint a világ teremtése, Krisztus fogantatása és kereszthalála is március 25-én történt.
Jézus és János
“És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK” – olvasható Gábriel arkangyal látogatása Lukács evangéliumában.
Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet (Wikipedia)
A dátumot pedig könnyen megkapja bárki, aki Jézus születéséből, december 25-éből visszaszámol kilenc hónapot. Csakhogy Gábriel egy korábbi látogatása igencsak megkérdőjelezi ezen egyszerűnek tűnő megoldást. Ugyancsak Lukácsnál olvashatunk Zakariás zsidó papról Heródes idejében. Ő és felesége is idős volt már, leghőbb vágyuk, a gyermekáldás elkerülte őket. Mindketten “igazak valának Isten előtt”, és Gábriel – még a Máriával történt találkozása előtt – meglátogatta a papot, amikor az épp templomi szolgálatát látta el.
“Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak” – hozta az angyal Keresztelő Szent János fogantatásának hírét. A legérdekesebb viszont a folytatás, miszerint e jelent után hat hónappal küldte az Úr Gábrielt Názáretbe, Máriához. És itt kér szót a tudomány.
Le ne törje a fa ágát!
Vallástörténészek szerint Zakariás templomi szolgálata június 13-19. között volt esedékes, ezután fogant meg Erzsébet, majd fél évre rá, azaz decemberben Mária. Ha erre még kilenc hónapot számítunk, Jézus születését szeptemberre tehetjük. Más körülmények is ezt támasztják alá: kora ősszel a pásztorok ekkor még tanyázhattak a mezőn, és egy birodalmi szintű népszámlálásra is kedvezőbb a szeptember környéke a fagyos decembernél. A hagyomány attól még hagyomány, sem okunk, sem jogunk vitatni.
Március 25-t a magyar népnyelv Gyümölcsoltó Boldogasszonyként emlegeti. Az előző napi káposztavetés után országszerte ekkor kezdték a gyümölcsfák oltását. A hiedelmek is ebből adódnak. Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki mégis ilyenre vetemedik megvakul, halála után pedig elkárhozik. Van azért pozitívum is: az az asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érintkezik férjével, biztosan teherbe esik.
