Királyok borultak térdre előtte

Hiába a gazdag hagyományok, víz- és házszentelés, három királyok, a legtöbb embernek ma vízkereszt egyedül a karácsonyfa kiselejtezésének napja.

Korábban a témában:

“A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki” – olvasható Máté evangéliumában. Nem tudni, miféle bölcsek voltak, babilóni csillagászok, perzsa papok-e, de hazájuk a Közel-Kelet lehetett.

Bölcsekből királyok

Abból pedig, hogy Arábia termékeit – mirhát, aranyat és tömjént – hozták ajándékba, tovább lehet szűkíteni a kört. A Biblia azt sem írja, hogy hárman lettek volna, ez a háromféle ajándékból alakult így. Egy ősi, de évszázadokkal Jézus születése után keletkezett kódex a nevüket is említ: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A hármas szám utalhat a szentháromságra, illetve arra is, hogy a középkor embere három kontinenst ismert: Európát, Afrikát és Ázsiát. Ily módon a Megváltó előtt az akkor ismert világ három királya hódolt.

Ézsaiás próféta írja: “És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez. … A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik”. Valahogy így válhattak a bölcsek királyokká, a három királyokká. Érdekes az ajándékok magyarázata is, miszerint ezek Jézus három lényegét szimbolizálják: az arany a királyságra, a tömjén az istenségre, a mirha emberi mivoltára utal.

Valami azért maradt

Három királyok ünnepe január 6., azaz vízkereszt: urunk megjelenésének napja, a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. Magyar neve az e napon végzett vízszentelésből ered: egy zarándok elbeszélése szerint a jeruzsálemi püspök 570-ben a Jordánnál, Jézus keresztsége helyén megáldotta a vizet és keresztelt. Vízkeresztkor a templomban hagyományosan vizet és tömjént szenteltek, amelyből minden család vitt haza. Különös ereje volt ennek a víznek, használt a dögvész, a méreg, sőt a béka és a mérges férgek ellen is.

A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. Szentelés után a papnak le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender.

Szomorú, hogy e sokszínű hagyományok közül ma csak egy talál széles körben követőkre, bár kérdés, mennyire tudatosan. Január 6. a karácsonyfa kidobásának napja, erre bőven találunk bizonyítékot, elég csak az utcára kimenni. Ezzel ha nem is szándékosan, de legalább a karácsonyi ünnepkör lezárását még megtartjuk úgy, ahogyan őseink.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.