Amikor Kosztolányi megírta, azt a kort sírja vissza ma sok ember, aztán mégis miről van szó benne? Értékek kopásáról, egy világrend összeomlásáról, a lehetetlen megtörténéséről. Frusztráció, mondjuk ma, kicsit unottan és vállvonogatva. Pedig az Aranysárkány alaptapasztalata (egy idős tanárt megver egy buktatott diákja, és előbbi ezt nem bírja elviselni) univerzális, mivel mindig van lejjebb, ahogy ezt a nemrég történt incidens kapcsán Esterházy Péter is megérthette. Az Aranysárkány filmes adaptációja Ranódy László rendezésében, 1966-ból, a kiváló Mensáros Lászlóval, Bessenyeivel, Latinovitscsal 19:35-kor látható a Duna II Autonómián.
Azok voltak a szép idők, amikor Magyarország ráérzett a kapitalizmus ízére, még mímeltük ugyan a szocializmust, de már legszívesebben csakis Amerikába vágytunk vagy legalábbis Jugoszláviába Dallast nézni. 1984 környékén már volt némelyeknek videomagnójuk, lehetett a kiváltságosoknak menni Konsumexbe, azaz dollárboltba venni csokit, whiskyt vagy kávét, de Pepsit is árultak már a boltok, ugyanakkor még távol voltunk a vég előszelétől, energia-, adósságválságtól. Na, ekkor született a Linda sorozat, amelyben a magyar rendőrség egy kicsit nyugatiasodott képet festett magáról a taekwondózó fiatal lányrendőrrel, pipázó főnökével, ugyanakkor azért ebben a rendőrségben még Balázs Péter és Harsányi Gábor jelenítette meg a nyomozói potenciált… Egy majdnem tökéletes sorozat tehát ismét, falzettes sikolyokkal és belassított akciójelenetekkel 21:05-től az m1-en.
Joel Schumacher sok-sok álságos filmje között van pár jobb, ez is közéjük tartozik. Az Egyenesen át 1990-ben megtalált pár nagyágyút a fiatal Julia Robertstől kezdve Kevin Baconon át William Baldwinig vagy Kiefer Sutherlandig, fehér köpenybe bujtatta őket, majd indulhatott is a Vészhelyzet előtti orvososdi: a orvostanhallgatók azzal szórakoznak, hogy a klinikai halálba mártják egymást, majd visszahozzák és kikérdezik a sorost. A dolog persze rosszul sül el, ahogy majdnem 400 évvel azelőtt egy dán trónörökös megfogalmazta “Talán álmodni: ez a bökkenő. Mert hogy mi álmok jőnek a halálban”. A folytatás már kevésbé shakespeare-i (és Arany János-i), de egyszer elmegy – 21:25, Viasat3.
Napjainkban mindent nagyon bombasztikus módon lehet csak eladni, Lezáratlan akták címmel pl. a történelmi tényfeltárást. Ülő Bika (Tatanka Jotanka) a leghíresebb dakota főnök volt, aki sikeresen vette fel a harcot a fehérekkel, ám végül legyőzettetett, és vénségére cirkuszban járta a világot. Most a National Geographic fogta magát, és utánajárt a vele kapcsolatos mítoszoknak. Hogy lezárja (?) az aktát(?). Mindegy, indiánok, Vörös Felhő és Szilaj Ló hun népe, előre, 22:00-tól megér egy próbálkozást a dolog, melyben Ülő Bika unokája is szerepet vállalt.
1991 nyarán mi még a demokráciával ismerkedtünk, amikor tőlünk párszáz kilométerre megszólaltak a fegyverek. Jugoszlávia szétesése, a tagállamok függetlenedése elhozta az azokban élő kisebbségek függetlenedését, ami rövid úton vezetett a hadviselés megindításáig. Ezekben a harcokban magyarok is részt vettek, róluk és tőlük beszél Tóth Péter Pál dokumentumfilmje, a Magyarok a Balkáni Háborúban 1991-1997-ig című dokumentumfilm-sorozatban 1999-ből, melynek első része ma 22:41-től látható a Duna TV-ben. Egy 140 000 ember halálát, egymillió ember üldöztetését, földönfutóvá válását hozó, különösen kegyetlen és a 20. század végén Európa közepén felfoghatatlan, szégyenletes eseménysorban számos magyarlakta falu, város is szenvedett, ahogy sok magyar is harcolt, mint pl. a 2009 áprilisában Bolíviában a hotelszobájában kivégzett Eduardo Rózsa-Flores is, aki szintén megszólal a műsorban, melynek zenéjét Lajkó Félix komponálta.
