Orbán Viktor november 28-ai moszkvai látogatása nemcsak a politikai üzenetek miatt került a figyelem középpontjába, hanem kínos diplomáciai hibák miatt is. A magyar tolmács több orosz mondatot pontatlanul fordított, például az orosz elnök megjegyzését a nézetkülönbségekről úgy tolmácsolta, mintha az együttműködés nemzetközi szinten jól működne.
A félrefordítások sorozata szakmai vitát váltott ki, mivel a tolmács, Lebovics Viktória elismert szakértő, és rendszeresen dolgozik a miniszterelnök mellett. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója – aki külügyi államtitkár is volt – szerint a hiba oka valószínűleg az volt, hogy nem hallotta jól Vlagyimir Putyint, vagy egyszerűen rossz napja volt, de továbbra is a legjobb orosz tolmácsnak tartják. Szijjártó Péter pedig a témát röviden kommentálta, mondván, csapatmunka zajlik, és nem volt probléma. Később, külügyi bizottsági meghallgatása után már arról beszélt a külügyminiszter, hogy a szinkrontolmács munkáját nem tudja megítélni, mivel nem a Rigó utcában dolgozik (itt az ország leghíresebb nyelvvizsgaközpontja működik – a szerk.), ugyanakkor beszél oroszul, és „kisegítette” Moszkvában a miniszterelnököt azokkal az információkkal, amiket a hibás tolmácsolás során feljegyzett, a hivatalos tárgyaláson pedig már hibátlan volt a fordítás.
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztünk két szakértőt: Balázs Péter volt külügyminisztert, aki a diplomáciai kommunikáció jelentőségéről beszélt, és egy gyakorlott tolmácsot, aki szakmai szemmel elemezte, mi vezethetett a hibához, és milyen kihívásokkal kell szembenézne kollégáinak ilyen körülmények között.
Ha valamit nem hall, azt jelezni kell
A diplomácia eszköze mindaddig, amíg nem lőnek, a nyelv, tehát a kommunikáció. Kristálytisztán kell érteni egymást. Nagyon pontosan, minden szónak, minden ragnak van jelentősége,
– jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A tolmácsok szerepe ezért alapvető, hiszen minden szó és nyelvtani elem jelentőséggel bír. A félreértések komoly problémákat okozhatnak, akár biztonságpolitikai szinten is.
