Az OVB erről határozatának jogerőre emelkedése után haladéktalanul értesíti az Országgyűlés elnökét. A választási bizottság tavaly január 11-én hitelesítette azt a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő ívet, amelynek célja, hogy önálló kisebbségként ismerjék el a bunyevác népcsoportot.
A kezdeményező által összegyűjtött és leadott aláírások száma meghaladja a törvényben előírt ezret. Az OVB határozata ellen két napon belül a Legfelsőbb Bíróságnál lehet jogorvoslattal élni. A testület határozatának jogerőre emelkedése után haladéktalanul értesíti az Országgyűlés elnökét. Az Országos Választási Irodának a benyújtott aláírásgyűjtő íveket – a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap elteltével – meg kell semmisítenie.
A népi kezdeményezésre feltett kérdés úgy szólt: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – a továbbiakban: kisebbségi törvény – 61. paragrafus 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. paragrafus 1. bekezdésében a Magyarországon honos népcsoportok felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki”.
A kezdeményezéshez 1505 aláírást nyújtottak be, ebből 53 volt hiányos, így ezeket nem ellenőrizték. A kezdeményezéshez benyújtott és hiánytalan 1452 aláírásból 73 aláírást választottak ki véletlenszerűen, és ezeket ellenőrizték a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Az aláírások ellenőrzésének eredményeként az OVB megállapította, hogy legalább 1305, legfeljebb 1452 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.
A bunyevácok jellegzetes délszláv népcsoport a Bácskában. Magyarországon elsősorban Baja környékén, a Vajdaságban főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és vidékein élnek jelentősebb számban. Hagyományosan római katolikus vallásúak, korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől. Nyelvük és szokásaik alapján feltételezhető, hogy Dalmáciából és Hercegovina vidékeiről települtek be a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeire – írja a wikipedia.
