A venezuelai őserdő veszélyes terepén átlagosan ötéves gyerekek csatangolnak. A dzsungel buja aljnövényzetén szőrös, surranó lábak neszeznek, szám szerint nyolc. Az aláfestő zene sejtelmes, már-már horrorfilmekre emlékeztet.
A srácok fülig érő szájjal, ártatlanul, viszont a látszattal ellentétben egyáltalán nem óvatlanul tesznek-vesznek, hiszen a végkifejlet pont a fordítottja annak, mint amire számítanánk: ők vadásznak az óriási madárpókra, és nem amaz fog végzetes marásával ártani nekik.
Ugyanis annak ellenére, hogy a mi európai, finnyás gusztusunk és kényes gyomrunk számára furának tűnhet a tény, a világ nagyobb részén az ízeltlábúakat ételként fogyasztják, így Latin-Amerika egyes területein a pókszabásúakat is.
Történetünk tehát hepienddel végződik: a három kis csibész tökéletesen értve a dolgát elejt pár zsákmányt, s bár áldozataik külhámjának köszönhetően begyűjtenek pár viszkető csípést, jó étvággyal elfogyasztják a ropogósra pirított lakomát.
Figyelem! Holott feltétlen meggyőződésünk, hogy a másság ebben a mértékben érdekes és nem undorító, de ettől függetlenül a pókiszonyban szenvedők mellőzzék a felvétel megtekintését!