Nyolcszázszoros gyorsításban nézhetjük, ahogy megalkotja a perui tájat ábrázoló képet: a festéket tubusból fröcsköli a vászonra, majd a megfelelő szögben elforgatva azt hagyja, hogy az anyag magától dolgozzon.
A munkafolyamat során végig apró, ám pontos mozdulatokkal befolyásolja a folyás irányát, mert a siker titka a precizitásban rejlik. A legtöbb művészhez hasonlóan technikájában ötvözi a spontaneitást a gondos tervezéssel, azaz bár improvizatív módon teremti meg elképzelése tárgyát, minden csöpp és pötty helyét alaposan “kiszámolja”.
Talán úgy tűnhet, hogy összevissza fröcsög, ne gondoljuk, hogy ezt nem tudatosan teszi. Erre a legékesebb példa a mértani és a természetes formák kialakítása közötti különbség, ahogy utóbbi esetében a készülő kompozíciót a földre költözteti.
