Hol van ma már a jó öreg, képletekkel összezsúfolt sajtpapír, a szoknyavégbe gombostűzött évszámhadak, vagy a forgathatós toll? Manapság a vizsgázók tökélyre fejlesztették a csalást, lebukni majdnem lehetetlen. Virágzik a bérvizsga piac is, egyre többen vannak ugyanis, akik mások helyett tanulnak.
A bérvizsgázók legtöbbször ismerősök, barátok, de előfordul, hogy hirdetésre jelentkeznek. Az egyik ilyen hirdetésben közép- és felsőfokú nyelvvizsgára keresnek „nyelvvizsgadublőröket, bérvizsgázókat” 100 ezer forintért. A feladó teljes diszkrécióról biztosítja a jelentkezőket. Másutt már 150 ezret ígérnek annak, aki középfokú gazdasági nyelvből szerez papírt, „elsősorban spanyolból de akár német, olasz vagy francia is szóba jöhet.”
Csak pletyka?
A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának vezetője lapunknak elmondta: „Itt, a Bölcsészkaron csak pletykákat hallottam a bérvizsgázókról, de fegyelmi eljárás ez ügyben még nem történt nálunk.” Mechler Ákos szerint az efféle csalók leginkább a 3/3-as vizsgák esetén fordulhatnak elő. Ez azt jelenti, hogy a hallgató harmadik alkalommal veszi fel ugyanazt a tárgyat és adott vizsgaidőszakban harmadik vizsgalehetőségét használja ki.
Egy neve elhallgatását kérő szegedi egyetemista lány viszont elbüszkélkedett: „Én már nem egyszer vizsgáztam le más helyett a „füleses” módszerrel az ország több pontján. Mondjuk én nem pénzért csinálom, csak az ismerőseimnek, szívességből.”
Megkérdezett hallgatóink közül senki nem vállalta, de vannak ezen kívül más módszerek is a csalásra, amiket a hallgatók előszeretettel alkalmaznak. Előfordul ugyanis, hogy telefonnal lefényképezik a feladatsort, és e-mailben vagy MMS-ben elküldik társuknak azt, ezután pedig csak várniuk kell. Az is segítheti őket, hogy a csúcstechnológiákban esetleg kevésbé jártas vizsgafelügyelők előtt észrevétlenek maradhatnak a BlackBerry-k, a PDA-k és egyéb „segédeszközök”.
„Nehéz lenne bárkit is találni, aki erre hajlandó”
Az „igazi” bérvizsgázók azonban ennél többet kockáztatnak, ők ugyanis bemennek a vizsgáztató helyett a megmérettetésre. Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának vezetője biztos a dolgában: „Nálunk nem volt még példa a bérvizsgázásra, mert elég szigorú szabályok szerint ellenőrizzük a hallgatókat, ráadásul ezt még hathatósabbá szeretnénk a jövőben tenni pontosan ezek miatt a pletykák miatt.” Az ELTE-n szóbeli vizsga esetén minden alkalommal be kell mutatni az Indexen kívül a személyi igazolványt vagy egyéb személyazonosító okmányt is, írásbeli vizsgánál pedig rajtaütésszerűen ellenőrizhetik azokat. Amennyiben mégis sor kerülne ilyen típusú csalásra, az fegyelmi eljárást vonna maga után, aminek súlyosságát a felsőoktatási törvény határozza meg.
Nemes László azt is hozzátette: „Nálunk azért is lenne nehéz csalni, mert itt kicsi szakok vannak, ahol mindenki ismeri a másikat, ráadásul az egyes vizsgák nagy tudást igénylenek, így nehéz lenne bárkit is találni, aki erre így is hajlandó.”
Csalásért három év
A Kossuth Rádió Napközben című műsorából kiderült, hogy a diplomavásárlás ma már meglehetősen ritka, a nyelvvizsgákkal azonban elfordulhatnak trükközések. Ezt erősítette meg Fazekas Márta, az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Bizottságának vezetője, aki szerint a hamisítások mellett egyre gyakoribb a bérvizsgázás is.
Az Origo Nyelvvizsgaközpont alelnöke, Juhász Gyula is erről nyilatkozott: „Előfordult már ilyesmi, nem is egyszer. Persze azt nem tudjuk, pénzért vagy szívességből teszik-e a vizsgázók, hiszen mivel a személyi okmánnyal való visszaélés feljelentést von maga után, a továbbiakban a rendőrség foglalkozik a hallgatókkal. A közokirat-hamisításért egyébként maximálisan három év börtönbüntetés szabható ki, ennek mértékét a bíróság határozza meg, hiszen széles lehet a kiszabható büntetés skálája.”
A BME Nyelvvizsgaközpont irodavezetője, Halász Katalin pedig sokszor bizonytalan: „Az én praxisom alatt ilyesmi nem fordult elő, de a gyanús esetek elég gyakoriak. Sokszor nehéz dolgunk van, mert mivel mi nem vagyunk hatóság, így nehéz határozottan fellépnünk. Ha ugyanis egy tíz évvel korábbi személyi igazolványt mutat egy egyetemista korú fiatal, sokszor hezitál az ember, hogy biztosan az áll-e előtte, akit a képen is lát. Ilyen esetekben szoktunk kérni még egy igazolványt: útlevelet vagy jogosítványt, ha van.”
Amikor szinte lehetetlen
Persze vannak olyan vizsgaközpontok is, amik felvértezik magukat a csalás ellen. Némely egyetemi-, vagy a KRESZ-vizsgát például már nem papíron ikszelgetnek. Az új vizsgamódszer lényege, hogy a vizsgázók egy véletlenszerűen összeállított tesztlapot töltenek ki. A számítógép minden egyes hallgatónak külön-külön állítja össze a kérdéssort, ezért értelmetlen egymásról puskázni, ráadásul a válaszadásra csupán egy percet ad a gép, így egyszerűen nincs idő a csalásra.
Persze mivel a vizsgabiznisz virágzó üzletág szerte a világon, így könnyen elképzelhető, hogy erre is találnak megoldást. Csak idő kérdése.
