Mint megírtuk a múlt héten Orbán Viktor keményen kiosztotta az oktatásért felelős államtitkárt, és két hetet adott neki az új felsőoktatási koncepció kidolgozására. Ma került a pedagógus életpályamodellel egybegyúrt közoktatási koncepció a kormány elé, amit az fn.hu információi szerint szintén nem fogadott el a miniszterelnök. Úgy tudjuk, nem volt olyan éles vita, mint a múlt héten, de leginkább a pedagógusok kötelező óraszámait tekintve nem tudtak megegyezni a kormánytagok. Hoffmann Rózsa beiktatása óta ígéri az óraszámcsökkentést, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor drasztikusan, átlag 22-ről 28-ra emelné a tanárok heti óraszámát. A legújabb koncepcióban,úgy tudjuk már Hoffmann is emelné az óraszámot, 24 órára. (Az óraszámemelés egyfajta fizetéscsökkentésnek is felfogható, és tanári elbocsátásokkal is jár – vélik a szakszervezetek.)
A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy május közepén tárgyalja a kormány a közoktatási törvény koncepciójának végleges változatát (csakúgy mint elvileg a felsőoktatás új változatát is), a jogszabály-tervezet pedig várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. Nagy Anna a koncepció fogadtatását firtató kérdésre azt a dodonai választ adta, hogy „egy nagyon szakmai megbeszélés volt”. Egy ilyen összetett és sokrétű jogszabálytervezetet, mint a közoktatási koncepciót, nem kell, hogy első olvasatban, rögtön elfogadjon a kabinet. „Végig kell gondolni, és azokat a szempontokat is bele kell venni, amelyek a különböző tárcáknál megfogalmazódnak. (…) Nem az a cél, hogy azonnal szülessen döntés, az a cél, hogy jó döntés szülessen” – mondta Nagy Anna.
A koncepció alapkérdéseiről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a – Széll Kálmán tervvel az oktatási reformba is „berobbanó” – Nemzetgazdasági Minisztérium sem tudott megállapodni.
Az fn.hu birtokába került április 6-i keltezésű „Előterjesztés a kormány részére az új közoktatási koncepcióról” című több mint százoldalas dokumentum bizonyossá teszi, hogy az oktatási reformmal kapcsolatos legmélyebb törésvonalak immár a kőkemény gazdasági-adósságcsökkentési érdekek és a – KDNP által vélt – szakmai érdekek között húzódik. A dokumentum már az elején leszögezi, hogy a két minisztérium egy sor kérdésben nem tudott megegyezni, s ezekben a kormánynak kell meghozni a döntéseket. Úgyis lefordíthatjuk mindezt, hogy a Hoffmann Rózsa-féle – bár erősen vitatott, és több pontján előreláthatóan kudarcra ítélt, de mégiscsak – oktatáspolitikai, valamint az NGM hűvös és kizárólag a költségkímélés szempontjai által vezérelt álláspontja között kell igazságot tennie – a dokumentum szerint április 20-án – a kormánynak.
A vitatott kérdések
E kérdések nagyon is húsba vágóak: pedagógusok bére, életkörülménye, munkahelye, iskolák fennmaradása, gyerekek színvonalas oktatása függ a válaszoktól. S nem kevésbé a – pedagógusok presztízsének, fizetésének növekedését ígérő – oktatási államtitkárság maradék szakmai, politikai hitele.
A törvény egyik legfontosabb újítása a közoktatás teljes vagy részleges államosítása, azaz, hogy az önkormányzatok vagy az állam kezében legyenek-e a jövőben az iskolák, továbbá a pedagógusok presztízsét, bérét és ellenőrzést leíró életpályamodell bevezetése.
A törvénykoncepció értelmezhetetlen számos pontban anélkül, hogy nem dönt a kormány a vitatott kérdésekben. A törvény egy ponton biztos ellentmond a Széll Kálmán Tervnek: nem 15, hanem 16 évesre teszi a tankötelezettség felső korhatárát. Háromévesen kötelező óvodába menni (arra nem tér ki a tervezet, hogy ezt az amúgy minden szakember szerint pozitív elvárást hogyan fogják teljesíteni ott, ahol egyszerűen nincs óvoda), 6, de legkésőbb 7 éves korban be kell iratkozni általános iskolába (akár iskolaérett a gyerek, akár nem). Az iskolaérettségről szakértői bizottságok döntenek, amelyek vagy normál osztályba, vagy kiscsoportos előkészítő osztályba, vagy gyógypedagógiai osztályba sorolják a gyerekeket.
Újdonság, hogy mégsem kell hat tárgyból érettségizni, marad a mostani öt (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választandó egyéb tantárgy). A matúrateljesítésének alapfeltétele egy a korábbi elképzelésektől eltérően nem 60, csak 50 órás karitatív munka.
E mellett többek között megszigorítják a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működési feltételeit, és külön szabályokat írnak elő az egyházi iskolák számára. A korábbiaktól eltérően nem külön szabályozzák, hanem a közoktatási törvény részeként írják le a – ki tudja mikor bevezetendő – pedagógus-életpályamodellt is.
Lázár János kedden kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy nem lát változást Hoffmann Rózsa Fidesz-frakcióbeli megítélésében a múlt heti kormányülés-fiaskó után. Az esetleges kormányátalakítást érintő felvetésre azt mondta: rendszeresen konzultál Orbán Viktorral, és ezek alkalmával „még egy kormánytag esetében sem merült fel, hogy problémája lenne vele” a miniszterelnöknek.
