Kiss János nagyot gondolt. A mongoloknak akarta megmutatni, milyen a magyar munkás. Nem fél az idegentől, a rossz munkakörülményektől, keményen dolgozik, csak fizessék meg. Mint arról korábban írtunk, a férfi társaival egy mongol külszíni vasércbányában próbált szerencsét. A kaland azonban komoly ráfizetéssel zárult. Volt, aki csak a fizetést nem kapta meg. De olyan is akadt, aki maradandó egészségkárosodást szenvedett. Pedig a cég korrekt ajánlatot tett. Havi 1200-1400 dollár fizetés, teljes ellátás és félévente egy repülőjegy a kéthetes szabadság mellé.
Nem úgy van az
Két hónap kemény munka után a mongol vállalat hazaküldte a „Kiss-csapatot”. Amikor a fizetésről érdeklődtek kiderült, hogy inkább nekik kellene befizetni a kasszába, hogy az egyenlegük nullán legyen. Mert a cég minden költségüket felszámolta. A rossz ennivalót, a nem éppen európai szállást és a repülőjegyet is. Enyhén szólva meglepődtek. 7000 kilométerre Budapesttől hirtelen nem is tudták, mihez kezdjenek. Telefonáltak, hívták a pekingi magyar követséget, a Külügyminisztériumot, rokonokat, barátokat, de senki nem tudott segíteni. Még azok közül sem, akiket elértek, a külüggyel például csak e-mailben értekeztek, nem ment máshogyan. És így sem reagáltak. Kiss úrék úgy érezték, egyedül maradtak. Egy darabig próbáltak valamilyen szállást keresni, hogy esetleg néhány nap tárgyalás után jobb belátásra bírják a mongol céget, de akkor közölték velük, hogy vagy azonnal hazarepülnek, vagy ugrik a jegy is.
A külügy mindent megtett
A Külügyminisztérium szerint azonban ők minden segítséget megadtak a pórul járt magyaroknak. A lapunknak küldött tájékoztatás szerint a pekingi nagykövetség a bejelentést követően a lehető leghamarabb kérte – hivatalos képviselő nem lévén – a korábbi ulánbátori, magyar tiszteletbeli konzul magyarul is beszélő munkatársának segítségét. Mint írják, ők akkor a legcélszerűbb megoldásnak azt tartották, hogy a magyarok jöjjenek haza és innen próbáljanak valamit tenni.
Magad uram, ha szolgád nincs
Kiss úrék miután hazajöttek ismét bejelentkeztek a külügybe, hátha itthonról nagyobb segítséget kapnak. Mint a minisztérium sajtóosztálya közölte, a munkaügyi viták rendezésében hatáskör hiányában nem tudnak eljárni, és jogi képviseletet sem láthatnak el. „A munkaügyi viták rendezése – a felek megegyezése hiányában kizárólag a munkaügyi hatóságok segítségével, szükség esetén a bíróságok előtt lehetséges.” Ennek ellenére a pekingi magyar követség kerített egy mongol ügyvédi irodát, hogy segítsenek a magyar munkásoknak.
Ha maradhattak volna
Kiss úr azt mondja, ha akkor gyorsabb a segítségnyújtás, talán nem kell hazajönniük. Ulánbátorból szerintük könnyebb lett volna intézkedni, mint Magyarországról. Mint korábban nekünk mondta, sérült ujja elfertőződött. Most orvoshoz jár vele. Azt mondják, egy részét nem tudják megmenteni. Amputálni kell. Pénzt azóta sem kapott a mongol vállalattól.
Közben megtaláltuk a cég PR-filmjét
Még jelentkezhet
A mongóliai állás hirdetése még elérhető bizonyos munkakereső portálokon. Például itt. A megadott telefonszámon a fiatalember azt mondta az FN24-nek, hogy nagyon sajnálja, ami történt. Ő csak közvetítő volt. Semmilyen köze nincs a céghez. Egy hölgy kereste meg, aki kifejezetten szakembereket keresett. Olyan munkásokat, akiknek szakképzettsége és tapasztalata van.
Nem egyedi eset
Havonta körülbelül ötven magyar dolgozót „vágnak át” hamis álláshirdetésekkel, mások pedig csaló állásközvetítők áldozatává válnak az uniós tagállamokban. Még 2008-ban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője is óva intett mindenkit attól, hogy magánúton, apróhirdetésekből próbáljon munkát keresni.
