A roma tematika 2011-ben egy kicsit hangsúlyosabb lett a magyar médiában a korábbi évekhez (2000, 1997) képest, átlagosan négyből három nap jelent meg ilyen tudósítás – derül ki Bernáth Gábor és Messing Vera nemrég megjelent kutatásából (Szélre tolva: roma médiakép, 2011). A mélyebb elemzésnek teret engedő riport, tudósítás azonban csak az anyagok 1 százalékát tette ki. A televíziós hírműsorokban alacsonyabb volt a jelenlét: egy-egy hírműsor átlagosan minden második nap sugárzott romákhoz köthető hírt.
A hírműfajok romaképét két kérdéskör uralta: a többségi politika és a bűnözés. Mindkét téma súlya a korábbi kutatások már akkor is magas arányaihoz képest másfél-kétszeresére nőtt.
A közpolitikai anyagok túlnyomó többségét a kormányzati bejelentések adják. Ezt az arányt összevetve azzal az összesen 7 riporttal, ami tényfeltárónak mondható, vagy azoknak a bemutatásoknak a csaknem teljes hiányával, amelyekben a romák saját helyzetükön aktívan javítanak (pedig a valóságban ilyen program is bőségesen akad), súlyos következménnyel járhat a romák általános megítélésére – vélik a szerzők, hiszen mindez megerősíti azt a sztereotípiát, miszerint a romák elsősorban vagy kizárólag támogatási alanyok.
A romákkal kapcsolatos tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést. Ez az arány a rendszerváltás óta most a legmagasabb. Igaz, számos kiemelt bűnügy bírósági tárgyalása zajlott a vizsgált időszakban, és volt közülük, amelyekben romák voltak az áldozatok, de ezeket kiszűrve is nagyon magas számot kapunk (31 százalék). Ez azt mutatja, hogy a roma kriminalitás tematikája nőtt meg.
A 2011-es mintában újdonság, hogy a kulturális anyagok már több mint fele celebtémákkal foglalkozott, amelyek leginkább a bulvármédiában jelentek meg. A kultúrához kódolható cikkek meghatározó része meg sem említi a roma kultúrát (nagyobbrészt a romákat sem): olyan, többnyire a televíziós tehetségkutatós szereplőket mutatnak, akikről kiderült, hogy történetesen romák. Ezek az új tehetségek a korábban feltűnt, magukat romaként azonosító énekesekkel szemben (például Caramel, Oláh Ibolya) nem is jelennek meg hangsúlyosan romaként, és teljes asszimiláltságot mutatnak.
Nagy változás tapasztalható a korábbi évekhez képest az előítéletesség, diszkrimináció és jogvédelem témáinak médiajelenlétében is. Ezek súlya a rendszerváltást követően 1997-ig jelentősen növekedett, de 2011-re viszont nagyot zuhant.
A romákkal kapcsolatos tudósításokban a közvetlenül érintettek megszólaltatása folyamatosan javuló tendenciát mutat: az anyagok 41 százalékában személyesen megszólalnak cigányok. Nagy a különbség e tekintetben a különböző médiumok közt. A Magyar Nemzet, az M1 és a HírTv minden második tudósításában anélkül beszél a romákról, hogy megszólaltatnák őket vagy akárcsak hivatkoznának álláspontjukra, míg a Népszabadságban, az RTL Klubban, a TV2-n, a Blikkben ezek az arányok minden negyedik esetben vagy annál is ritkábban jellemzőek.