Belföld

Lecsaphat Tarlós a vízművekre

Mandátumot adna a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Vízművek Zrt. részvényeseivel kötött befektetési jogviszonyok megszüntetésére. Ezt tartalmazza a György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes által a Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott előterjesztés.

Az önkormányzat honlapján fellelhető tájékoztatás szerint a dokumentum „bizalmas jellegére tekintettel a helyszínen kerül kiosztásra”. Az előterjesztésről már a szerdai ülésen döntenének a képviselők, arról viszont, hogy pontosan mit tartalmaz az irat: ki kapná a mandátumot, milyen jogosítványokkal és eljárással szüntetné meg a jogviszonyokat, még ők sem tudnak semmit – értesült az FN24.

A Városháza érdeklődésünkre közölte: bővebb információval nem tudnak szolgálni, miután zárt ülésen tárgyalják az általunk felvetett napirendi pontot. Erről, a döntés után lehet tájékozódni – fűzték hozzá.

Milliárdos üzlet

Korábbi információink szerint a vízművekben majd háromnegyedes tulajdonrésszel rendelkező, Fidesz-KDNP vezetésű önkormányzat régóta szeretné megszerezni a pakett fennmaradó 25 százalékát, amelyet a ’90-es évek közepétől külföldi cégek birtokolnak. Ráadásul ezek- a német RWE Aqua és a francia Suez Environnement, illetve az általuk létrehozott Hungária Vízművek Zrt. – gyakorolhatják a menedzsmentjogokat is a vállalatban, amivel évente több milliárd forint menedzsmentdíjat zsebelhetnek be.

A reprivatizációs szándékot Tarlós István főpolgármester, 2010-es választási kampányában is hangoztatta. A legkézenfekvőbb megoldás a részvénycsomag megvásárlása lenne, ám a többi közt a BKV finanszírozási gondjai miatt pénzügyi zavarban tengődő főváros ezt nem, vagy csak töredékáron engedhetné meg magának. A Népszava múlt csütörtöki számában írt arról, hogy Tarlós és helyettese György István nemrég 5,35 milliárd forintos ajánlatot tett az érintett cégeknek. Úgy tudni azonban, hogy az RWE és a Suez legalább 25 milliárdot szeretne kapni a vagyonért. Utóbbit kerestük azzal: hallottak-e már a főpolgármester-helyettes befektetési jogviszonyokat megszüntetni kívánó előterjesztéséről, de érdemi információval nem szolgáltak az ügyben.


Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Jöhet az einstand?

Az ajánlat és az igény közti számottevő eltérés, illetve a befektetési jogviszonyok megszüntetésére vonatkozó mandátum-előterjesztés arra enged következtetni, hogy a tárgyalás valószínűleg zsákutcába torkollt, és Tarlósék radikálisabb eszközökkel fúrnák ki a külföldieket a Vízművekből. Ennek egyik lehetséges jele, hogy a közgyűlés ugyancsak szerdán dönt a főváros vagyonáról, illetve a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelettervezetről, amely számos, a főváros tulajdonrészével üzemelő vagy többségi befolyása alatt álló közművet – köztük a Fővárosi Vízműveket is – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná minősítene.

A fenti előterjesztés második pontjaként a képviselők felhatalmaznák a főpolgármestert arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja felül valamennyi gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát. Átlátható szervezetnek például olyan cég minősül, amelynek a tényleges tulajdonosa a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény szerint megismerhető, adóilletősége van olyan államban, amely a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt kötött Magyarországgal, emellett nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak és 25 százalék tulajdonrésszel rendelkezik az adott gazdasági társaságban. Kérdés, hogy az RWE és a Suez átmegy-e a vizsgán, ha Tarlós – a várhatóan szerdán ráruházandó jogosítványokkal – átláthatósági vizsgálatot indít ellene.

Olcsóbb vagy drágább?

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy a kormány december 24-én közzétett rendeletének megfelelően a vízközmű-szolgáltatók mindössze 2,56 százalékkal emelhetik a lakossági vízdíjakat 2012-ben. Áfahatással együtt ez 4,2 százalékos növekedést jelent a fogyasztói árban. A főváros eredetileg 2,6 százalékos emelést tervezett a lakossági díjakban, végül 2,51 százalékban állapították meg a gyarapodást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 243,7 forintot kell fizetni egy köbméter vízért Budapesten.

Egy december eleji törvényjavaslat alapján 2014 után egységesíteni akarják a díjszabást, így a mindenkori árat rendeletben az illetékes miniszter állapítaná meg. Ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor az alacsonyabb mértékű emelés miatt akár jóvátételt is kérhetnének a vízművekben tulajdonos külföldi cégek. Mindezt annak a privatizációs szerződésnek köszönhetően tehetnék meg, amely miatt 2011 októberében Tarlós István főpolgármester feljelentést tett, az ügyben viszont továbbra sincs előrelépés.

Amennyiben a Suez Pécs után a budapesti víziközművek üzemeltetéséből is kiszorul, az komoly sebeket ejthet a francia-magyar kapcsolatokon. Nicolas Sarkozy a magyar kormányfőnek tavaly novemberben írt levelében „kielégítő megoldásokat” sürgetett Orbán Viktortól az olyan „aggodalmat keltő” ügyekben, mint a Budapest közműveit ellenőrző francia érdekeltségek sorsa. A Suez egyébként már a pécsi fiaskó után egy bécsi választott bírósághoz fordult mintegy tízmilliárd forintos követelésével.
Ki uralja a vizet?
Párizsban 2010. január 1-je óta az egész város vízhálózatát az önkormányzat irányítása alatt álló Eau de Paris üzemelteti. A francia fővárosban a nyolcvanas évek közepe óta két magáncég, a Suez és a Veolia feladata volt a párizsiak ellátása ivóvízzel, Jacques Chirac akkori párizsi polgármester döntésére. Ezt a 2008-as önkormányzati választásokon nyertes szocialista Bernard Delanoe változtatta meg, aki újra a város kezelésébe vette a vízműveket.
Londonban a XX. század elején államosították a nagyváros vízhálózatát üzemelő kilenc magáncéget, közös felügyelet alá helyezve azokat (Metropolitan Water Board). A vízügyi bizottságot a hetvenes évek közepén megszüntették, és a brit főváros vízhálózatának gondozását az állami Thames Water Authority vette át, amelyet 1989-ben privatizáltak és jelenleg egy konzorcium tulajdonában van.
Berlinben a XIX. század óta önkormányzati tulajdonban lévő vízműveket 1999-ben részlegesen privatizálták. A Berlinwasser Holding többségi tulajdonosa a tartományi kormány (50,1 százalék) míg a társaság 49,9 százaléka a német RWE energetikai vállalat, valamint a francia Veolia tulajdonába került.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik