„Örökbefogadó” akciót indított a Magyar Református Szeretetszolgálat: nevelőszülői hálózattal próbálnak segíteni nehéz helyzetbe került családokon. Gilicze Réka, a szeretetszolgálat sajtósa lapunk érdeklődésére elmondta, nem a klasszikus értelemben vett örökbefogadásról van szó. A program lényege, hogy a támogatott gyermekeket nevelőszülők fogadják be, majd, ha családjuk helyzete jobbra fordul, visszakerülnek vérszerinti szüleikhez. Esetenként változó, hogy ez mennyi időbe telik.
„Rövidebb, de akár huzamosabb időre, 10-15 évre is nevelőszülőkhöz kerülhetnek a gyerekek, egészen addig, amíg a szülők helyzete nem rendeződik. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a visszagondozásra legalább akkora figyelmet fordítunk, mint az elhelyezésre. Év elején, januárban az átlagosnál is több segélykérés érkezik a szeretetszolgálathoz. Ez az az időszak, amikor a családok többsége minden megmaradt tartalékát felélte, és elköltötte az összes pénzét. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy még időben felhívjuk a figyelmet a hálózat fontosságára, és, hogy minél több embert buzdítsunk a programhoz való csatlakozásra”- magyarázta a kommunikációs referens.
Csak és kizárólag anyagi jellegű nehézség még nem indokolja a gyerekek kiragadását a megszokott környezetből. Nem szeretnénk, ha valaki a szegénység miatt veszítené el a családját – hangsúlyozza Gilicze Réka. A probléma legtöbbször inkább abból adódik, ha a szakemberek veszélyeztetve látják a gyermek vérszerinti szüleinél történő nevelését, későbbi fejlődését. „Sok esetben fordul elő például, hogy a szülők elhanyagolják a gyereket, télen sem adnak cipőt a lábára, vagy nem az évszaknak megfelelően öltöztetik. A lakásban nincs villany, víz vagy fűtés, nem megfelelőek a nevelési módszerek, előfordul bántalmazás, deviáns viselkedés. A családgondozók első körben csupán figyelmeztetik a szülőket, segítenek nekik, tanácsadást nyújtanak. Arra tényleg csak a legvégső esetben kerül sor, hogy a gyereket kiemelik a megszokott környezetéből.”
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Varga Zoltán, a református gyermekvédelem vezető klinikai szakpszichológusa szerint az egyház nevelőszülői hálózata éppen úgy működik, mint az állami. Az egyházra ugyanazok az előírások vonatkoznak, ugyanazon gyermekvédelmi törvénynek megfelelően képeznek ki és engedélyeztetnek úgynevezett hagyományos nevelőszülőket, mint az állami szervek. A „segítők” saját lakásukban, házukban biztosítanak menedéket azoknak a gyermekeknek, akik átmenetileg vagy tartósan rászorulnak az ellátásra. A nevelőszülőket a református gyülekezet lelkészi ajánlással rendelkező jelentkezői közül választják ki, majd pszichológiai vizsgálat dönt az alkalmasságukról.
„Az állam gyermekvédelmi szakellátó szervei értesítenek bennünket, ha azt tapasztalják, hogy egy család bajban van, és a gyerek nevelőszülői segítségre szorul. Arra törekszünk, hogy a gyerekek minél közelebb maradjanak vérszerinti családjukhoz, és tartani tudják velük a kapcsolatot. Hiszen éppen az a cél, hogy a családból történő kiemelés ne jelentsen végleges elszakadást. Bár a törvényben legfeljebb 50 kilométeres távolság szerepel, igyekszünk ennél szűkebb körzetben nevelőszülőt találni, szerencsére ez az esetek többségében sikerül is” – mondta Varga.
Hozzátette: ha hosszabb távon sem kerülhet vissza a gondozott kiskorú eredeti családjába, akkor örökbefogadó családot keresnek számára, illetve a nagykorúság után utógondozói ellátásra is van lehetőség. A református hálózatban jelenleg 503 gyermeket nevelnek, a férőhelyek száma 703.
„Jelenleg Magyarországon körülbelül 5 ezer gyermek vár nevelőszülőre. Azok, akiket már elhelyeztek befogadó családoknál, általában nagyon megszenvedik az elszakadást. A nehéz, rossz körülmények ellenére is erős a kötődésük a szüleikhez, traumaként élik meg az új helyzetet. Időbe telik, míg alkalmazkodni tudnak hozzá. Ugyanakkor hiszem, és vallom, hogy már egy ember megmentése is hatalmas dolog, és mindenki megérdemli, hogy igazi családja legyen” – fogalmazott lapunknak a szakember.
| 40 ezer gyerek éhezik |
|
A magyar népesség 31 százalékát, vagyis megközelítőleg 3,1 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a szociális leszakadás 2011-ben – derült ki nemrég az Eurostat felméréséből. Azon túl, hogy folyamatosan romlik a szegények helyzete, egyre több a „leszakadó” réteg, vagyis nő a relatív szegények száma, azoké, akik valamilyen tekintetben nélkülözni kényszerülnek. Tavaly 1 millió 360 ezer ember élt Magyarországon szegénységben, 160 ezerrel többen, mint 2010-ben. Becslések szerint az úgynevezett minőségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Minden negyedik ember ma azt vallja: komoly nehézséget okoz neki a megélhetés. Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak korábban elmondta: “Jelenleg hazánkban több mint 40 ezer gyermek éhezik. És egymillióra tehető azoknak a száma, akik nyomorognak. Többségük olyan sorban él, hogy az egyetlen étkezési lehetősége az óvodai vagy az iskolai napközi. Tulajdonképpen ezeket a gyerekeket az iskolai menza tartja életben” – nyilatkozta az elnök. |
