Belföld

A beteg halála nem ok a kirúgásra

mutet(210x140)(1).jpg (műtét, )
mutet(210x140)(1).jpg (műtét, )

Többnyire helytelen diagnosztika vagy banális fertőzések és gondatlanság vezetnek életek tönkretételéhez – állítja a műhibaperek egyik legavatottabb ügyvédje. Döbbenetes esetszámok, eltussolások és a felelősségvállalás teljes hiánya.

300-400 műhibaper indul évente Magyarországon. Körülbelül ennyire tehető azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél az orvos figyelmetlensége, szakmai hozzá nem értése okoz tragédiát – és nyilvánosságra kerül. Ennél jóval többször mennek tönkre családi életek bent felejtett gézlapok vagy félrediagnosztizált betegség miatt, de a megnyomorított emberek és hozzátartozóik sokszor nem viszik bíróságra az ügyet. Sem lelkileg, sem anyagilag nem állnának készen egy, akár hosszú évekig is eltartó jogi kálváriára. Ráadásul a kórházaknak sem érdeke, hogy a műhibák nyilvánosságra kerüljenek, és napokig szerepeljenek a bulvárlapok címlapján, ezért inkább egyezkednek – mondta lapunknak Ábrahám László műhibaperekre specializálódott szegedi ügyvéd.

A statisztika szerint tíz esetből négyben sikerül peren kívül megállapodni a kórházzal, kiváltképp, ha abszurd, orbitális tévedésekről van szó. Szemölcs helyett levágott mellbimbó, eltévesztett lábműtét, véletlenül átmetszett létfontosságú ér vagy cisztának nézett terhesség. A felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni, mégis kevés ilyen vagy ehhez hasonló esetről olvasni a sajtóban. Mint ahogy általában azt sem lehet tudni, hogy végül miként bűnhődik az az intézmény, illetve orvos, aki téves döntésével emberi sorsokat változtatott meg örökre.

Igazságszolgáltatás vs. mundérbecsület

5-8 millió forint – általában ennyiben mérik az életet, ez a büntetés egy ember haláláért. A biztosítók 5 millióig vállalják magukra a kártérítést, ha ennél nagyobb a megítélt „fájdalomdíj”, a kórházaknak kell kifizetniük a saját költségvetésükből. Amennyiben nem tudják, a fenntartójuknak, vagyis az államnak kell kárpótolnia a családot a sokszor feldolgozhatatlan fájdalomért. A máig megítélt legnagyobb kártérítés százmilliós nagyságrendű, és egy per akár 8-9 évig is elhúzódhat.

Sokszor azonban a bizonyítási eljárásig sem jut el egy eset, mert műhibaper csak megalapozott igény, szakértői vélemény vagy büntetőeljárás alapján indítható. Csakhogy éppen azok, akiknek a véleménye a bizonyítási eszközök közül a legjelentősebb, összezárnak. Általános vélekedés, hogy az orvosszakértők nem mennek az orvosok ellen.

„Törzsi összefogás uralkodik az orvosszakértők között, és ez a polgárjogi kártérítési igényeknél is egyértelműen tapasztalható. Döbbenetes az összetartásuk. Vannak orvosszakértők, akik menetrendszerűen megjelennek a bíróságokon. Sok esetben büntetőeljárás sem indul, mert a szakértői vélemények alapján kimossák, kimentik az orvosokat. A szakértői vélemény gyakran az uralhatatlan vérzés esetét említi, ami valóban nem kivédhető. Így műhiba esete nem áll fenn. Ritka az olyan eset, mint például a pécsi vakbélműtét, amelynek következtében három orvos is a vádlottak padján ül, vagy amikor halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért ítélnek el egy orvost. Tévedés ne essék, nem akarom mindenáron börtönbe zárni őket, csak azt szeretném, ha az igazságszolgáltatásban nem a kettős mérce érvényesülne” – állítja az ügyvéd.

Azt mondja, munkája során még csak olyat sem látott, hogy orvos felfüggesztett büntetést kapott volna, nem hogy letöltendőt. A legsúlyosabb büntetés, amit „Magyarországon műhibával vádolt orvos kap, az a pénzbírság.”

A kismamák a legnagyobb veszélyben

A leggyakoribb műhibaperek a szülészeten, a traumatológián, a gyermekgyógyászaton és a plasztikai sebészeten fordulnak elő. Ábrahám Lászlónak jelenleg 12 olyan esete van, amikor szülés közben, kórházi körülmények között halt meg egy kismama.

„Ez egy borzasztó magas szám. Tíz ügyből nyolc a szülészet-nőgyógyászatról kerül ki. Általában azért, mert programozott szüléseket vezetnek, amelyek közben váratlan problémák adódnak, vagy nem végeznek el rendesen egy császármetszést. Számtalan esetben például sebészek segítségére van szükség, mert egyszerűen vannak orvosok, akik bizonytalanok az operációknál” – magyarázza az ügyvéd.

A legsúlyosabb büntetést, amiről Ábrahám tud, a kaposvári bíróság hozta, de ez is csupán pénzbüntetés volt. Az orvos a hatodik hónapig nem vette észre, hogy paciensének méhen kívüli terhessége van. Az anya és a csecsemő is meghalt, a bíróság jogerősen végül 450 ezer forintra büntette az orvost, aki azóta is praktizálhat.

„Az orvosok többsége nem szereti beismerni, ha hibázik. Kevés az olyan szakember, aki odaáll az adott beteg vagy a rokonok elé, és bocsánatot kér egy rosszul sikerült műtéti beavatkozás után. Farzsebből kifizetik a büntetést, és másnap dolgoznak tovább. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy nem szabad általánosítani, és az egész orvostársadalomra ráhúzni ezeket az eseteket. Sokan vannak, akik lelkiismeretesen végzik a munkájukat” – zárta Ábrahám László.

Halálos hibáért fogház

Nemrég egy év felfüggesztett fogházra ítélték első fokon azt az orvosi ügyelete alatt rezidensként hibázó budapesti orvost, akinek a félrekezelt inzulinos cukorbetege meghalt. A XVIII–XIX. kerületi bíróság foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt mondta ki bűnösnek az orvosnőt, és az egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztés mellett két évre eltiltotta hivatása gyakorlásától is.

A vércukorszintmérő jelzését értelmezni nem tudó rezidens lapunknak szólalt meg először. A vele készített interjút elolvashatják itt.


Egyre több a baj

Bár Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint minden eset más, éppen ezért ezeket külön, egyenként kellene megvizsgálni, annyi bizonyos, hogy az orvosok által elkövethető hibák lehetősége egyre gyakoribb.

„Fontos leszögezni, hogy a 300-400-as műhibaper esetszám nem azt jelenti, hogy ennyi elmarasztalás történik évente. Sok esetben ugyanis az orvosszakértői vélemények – és nem a mundérbecsület alapján, hanem indokoltan – felmentik az érintettet. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a magyar egészségügy és az orvosi munkavégzés egyre lehetetlenebb körülményei magukban hordozzák a hibák szaporodását. Bajok vannak, és ezek nemhogy csökkenének, növekednek, sajnos. Nyilvánvaló, hogy egy túlterhelt, kiégett és nem kellőképpen megfizetett orvosnak nagyobb az esélye arra, hogy hibázzon” – mondta megkeresésünkre a MOK elnöke.

Éger István szerint az orvosszakmai képzés terén még mindig jól állunk, bár a színvonalvesztés – a fenyegetettségnek köszönhetően – ezen a területen is fennáll. Külföldre vándorló orvosok, megszakadt mester-tanítvány viszonyok, öntudatosabbá vált betegek és szakemberhiány – az elnök szerint a többi közt ezek az okai a kárügyek növekedésének.

Hozzátette: a pénzbüntetés mellett akár továbbképzési kötelezettséggel, etikai felelősségre vonással, kamarai tagságuk felfüggesztésével, rosszabb esetben pedig kizárással is számolniuk kell a hibázó orvosoknak.

Legalábbis a lehetőség adott. Kérdés azonban, hogy – a bírói ítéleten felül – hány esetben élnek további szankciókkal…

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik