Szili Katalin az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben kiemelte, hogy a kerettörvény egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozza.
Mint mondta, a javaslat világos célokat fogalmaz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kapcsán. Mindezek alapján Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását.
Szili kiemelte, hogy a gazdasági szerkezet átalakulása következtében 2005-re ebből a csökkentésből az ország már 23 százalékot teljesített, és ez a szám a 2008-as évben már meghaladta a 30 százalékot.
A politikus szerint a 2020-as cél eléréséhez szükséges csökkentések a lakossági és kommunális szektor energiatakarékossági és hatékonysági potenciáljából fedezhetők, tehát nincs szükség az ipar korlátozására az uniós kötelezettségek teljesítésén túl.
A törvény nem ró többletterhet az iparra – mondta Szili Katalin, az Éghajlatvédelmi Alap létrehozásával pedig konkrét segítséget is nyújthat az iparvállalatoknak az uniós kötelezettségek teljesítéséhez.
A szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadását közel 500 civil szervezet is sürgeti.
A volt házelnök a klímatörvény még ebben a ciklusban történő megszavazását kérte a képviselőktől.
