Az építkezésen nincsenek szilárd utak, eső után sárban csúszkálnak a munkások, a gépek is elakadnak, nincs ivóvíz, a világítás gyér, sötétben, fejlámpával dolgoznak az emberek, a mobilvécék egy részét lelakatolták, akinek nincs kulcsa, az a természetben végzi a dolgát. A vendégmunkásokat heti hat napon 12–16 órában dolgoztatják, magyarokat pedig feketén foglalkoztathatnak az alvállalkozók – dióhéjban erről számolt be a 24.hu-nak egy munkás, aki a debreceni építkezésen dolgozott.
Olyan, mintha az építkezésen nemigen fordítanának gondot a humán feltételek, a munkások alapvető szükségletei megteremtésére
– mondta forrásunk.
Ami a szilárd utak hiányát illeti, a beruházó azt írta, hogy valóban csak ideiglenes utak vannak az építkezésen, a végleges utak még épülnek. A többi állítással kapcsolatban kijelentették, hogy a beruházási helyszínre és a munkavégzés feltételeire szigorú sztenderdeket alakítottak ki, melyek összhangban vannak a magyar jogszabályi előírásokkal és a „jó gyakorlatokkal”.
Külön rákérdeztünk az ivóvízellátásra. Forrásunk ugyanis azt mondta, fúrtak ugyan kutakat, de ahol van csap, ott ki van írva, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a víz. Ennek ellenére (jobb híján) a vendégmunkások isznak belőle, mert nincs más – tette hozzá. A beruházó szerint ez nem igaz, a debreceni beruházáson ideiglenes vízvezetékrendszert alakítottak ki, a higiéniás szükségletek biztosítására.
Az építkezésen dolgozók ivóvízszükségletét pedig a végleges közműinfrastruktúra kialakításáig az őket foglalkoztató vállalatok biztosítják, a szerződésekben rögzítettek és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.
Megkérdeztük a beruházót, igaz-e, hogy az áramellátással is gondok voltak, illetve az épületekben nagyon gyenge, a kinti területeken pedig egyáltalán nincs világítás. Tényleg sötétben, fejlámpával járnak a munkások, hogy lássanak, és tudjanak dolgozni? A gyár szerint ez sem igaz. Mint írták, ideiglenes villamosenergia-hálózatot alakítottak ki a beruházás elkészültéig, és az építkezésen dolgozó vállalkozások a helyszínen ebből tudják vételezni a szükséges mennyiségű áramot, így biztosított a munkavégzéshez szükséges világítás. Hozzátették azonban, hogy
Jeleztük, úgy tudjuk, csak mobilvécék vannak, de ezek egy részét egyes cégek lelakatolták saját használatra. Ezzel kapcsolatban közölték, hogy a CATL Debrecen első beruházási fázisának kivitelezése még folyamatban van, a végleges közműinfrastruktúra kiépítése nem fejeződött be. Így addig, a hasonló építkezéseken megszokott módon,
A cég szerint valótlan, hogy nincsenek szociális helyiségek, székek, asztalok. Biztosítottak, hogy több étkezőhelyiség is van a helyszínen, illetve hogy mivel folyamatban lévő építkezésről van szó, a szociális helyiségeket szintén a kivitelező vállalkozások biztosítják. Valótlan a CATL szerint az is, hogy nincs egészségügyi egység, sem elsősegélycsomagok – ezek a jogszabály szerint rendelkezésre állnak, szögezték le. Az sem igaz szerintük, hogy a mentő ne tudna bemenni, mert nincs út. A megközelítési útvonalakra, azok hatókörére vonatkozó információkat megosztották a kapuknál dolgozó biztonsági személyzettel, így ők veszély esetén segíteni tudják a mentőautók közlekedését.
Nem cáfolták, hogy nincs tűzoltóegység, de még poroltókészülék sem, viszont azt írták, hogy tűzeset nem történt az építkezésen. Megemlítették, hogy márciusban előre tervezett tűzvédelmi próbát tartottak a Hajdú-Bihar Megyei Tűzoltó Szövetség szakszerű közreműködésével az épülő debreceni üzem mellett – külterületen tesztelték a tűzgátló falakat.
Informátorunk szerint idáig körülbelül 1500-an dolgozhattak az építkezésen, 30 százalékuk magyar, 70 százalékuk vendégmunkás. A vendégmunkások közül
- a legtöbben kínaiak,
- volt szovjet tagköztársaságbeliek,
- törökök,
- indiaiak,
- a románok viszont már levonulóban vannak.
A beruházó ennek kapcsán közölte, hogy a kivitelezésben számos vállalkozóval dolgoznak együtt, a kiválasztásuknál kizárólag üzleti és szakmai szempontok alapján döntöttek. Számos magyar szakcég tudott bekapcsolódni, de a CATL természetesen kínai partnerekkel is dolgozik, a gyártási technológiát kínai szakemberek telepítik majd a debreceni gyárba. Biztosítottak arról, hogy prioritás számukra a magyar jogszabályok maradéktalan betartása, és ugyanezt várják el szerződött partnereiktől is.
Más forrásból úgy tudjuk, kínai munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmaznak vendégmunkásokat. A CATL erre azt válaszolta,
A kínai szakemberek többsége ideiglenesen dolgozik Debrecenben a technológia telepítése és az üzem beüzemelése érdekében, emellett speciális szaktudásukkal segítik a helyi munkaerő betanítását. A CATL Debrecen munkaerő-közvetítő vállalattal nem áll szerződéses kapcsolatban – tették hozzá. De hogy az építkezésen mi a helyzet ezzel kapcsolatban, arra nem tértek ki.
Arról is kaptunk információt, hogy a vendégmunkások nettó 250–300 ezer forintot keresnek, napi háromszori étkezést kapnak, konténervárosban laknak (a BMW-gyár mellett), buszokkal szállítják őket az építkezésre. Egyik forrásunk szerint napi 12, másikuk szerint 16 órákat dolgoznak, kivéve vasárnap.
A CATL erre annyit írt, hogy számos építőipari céggel dolgoznak együtt, és nincs rálátásuk a munkavállalókkal kötött megállapodásokra.
Jeleztük, úgy tudjuk, az építkezésen vannak konténerkonyhák, a vendégmunkásoknak és minden nációnak a saját ízlése szerint külön főznek – erre nem reagált a beruházó. Helyette arról írtak, hogy a beruházás helyszínén több nyilvános büfé áll a dolgozók rendelkezésére meleg ételekkel és ivóvízzel.
A körülményekről beszámoló dolgozó szerint a magyar munkások zöme nem helybéli, hanem Szabolcs és Borsod szegényebb településeiről való. 2000–2200 forintos nettó órabérért dolgoznak, az alvállalkozóknál nem ritkán feketén foglalkoztatva vagy egyszerűsített foglalkoztatásban (de be nem tartva a korlátozásokat). A CATL ezzel kapcsolatban megismételte,
Ide kapcsolódik, hogy informátorunk szerint egyszer volt munkaügyi ellenőrzés, de az ellenőröket csak hosszas várakoztatás után engedték be a területre. A CATL ezt cáfolta, megismételve, hogy betartják a jogszabályokat. Hozzátették, visszautasítanak minden olyan állítást, amely szerint szabálytalanul foglalkoztatnák munkatársaikat. Kerestük ezzel az ominózus ellenőrzéssel, várakoztatással, illetve a vázolt munkakörülményekkel kapcsolatban a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályát, de nem válaszoltak.
Eljutott hozzánk az is, hogy a magyar alvállalkozókat hónapokig nem fizetik ki, és emiatt voltak, akik már ott is hagyták az építkezést. Erre a CATL Debrecen megismételte, tevékenységét a magyarországi jogszabályok maradéktalan betartása mellett végzi.
Mivel balesetekről is keringenek hírek az építkezésen, erre is rákérdeztünk a CATL-nél. Hangsúlyozták, számukra a dolgozók egészsége és biztonsága elsődleges, és az építkezésen dolgozó vállalkozásokat kijelölt ellenőrök segítik abban, hogy biztonságos legyen a munkavégzés. Válaszuk szerint halálos baleset nem történt, de egy személyi sérüléssel járó baleset igen, tavaly júliusban – egy vállalkozó alkalmazottja sérült meg. A CATL a baleset kapcsán kiemelte, együttműködtek a hatóságokkal, a munkáért felelős céggel, és felajánlották segítségüket.
Rákérdeztünk arra is, igaz-e, hogy az építkezés nem nagyon halad, körülbelül 30 százalékban van csak kész. Mivel 2024-re ígérték az összeszerelt gyártósorokat, 2025-re a próbagyártást, rákérdeztünk, tartható-e a CATL szerint ez a terv. Azt írták, a korábbi terveknek megfelelően 2025-ben kezdődik a cellagyártás.
Kérdeztük, ha minden a legnagyobb rendben, készíthetünk-e az építkezésen fotókat, videót. Nemleges választ kaptunk azzal, hogy biztonsági okokból más nem léphet be a területre, csak aki az építkezésen dolgozik. Kértünk a kritikával érintett területekről képeket, de nem kaptunk, csak egy légi felvételt.
Korábban hír volt, hogy a CATL Inparkban (ami információink szerint elkülönített az akkugyárépítéstől) az irodákban embertelen körülmények vannak. Ezekre a gyár azt írta, csak átmenetiek a problémák.
