Richard F. Heck amerikai, valamint Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira japán tudósok kapták megosztva a kémiai Nobel-díjat.
Az illetékes bizottság indoklása szerint a tudósok új és hatékony módon kapcsolták egybe a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építethessenek.
A díjjal 10 millió svéd korona (mintegy 300 millió forint) jár együtt.
Richard F. Heck
Richard F. Heck 1931-ben született amerikai kémikus. Legismertebb felfedezése az ún. Heck-reakció.
Jelentős kutatásokat végzett a palládiumkatalizált kapcsolási reakció és a szerves szintézis területén.
Richard F. Heck Springfieldben született. A Los Angelesi Kaliforniai Egyetemen diplomázott, és ott szerzett doktori címet. Posztdoktorként Zürichben dolgozott. Rendkívül termékeny kutatói pályát futott be. 1989-ben vonult nyugdíjba.
Negisi Ei-icsi
Japán vegyész. A Teijinben a Purdue Egyetemen dolgozik.
Kutatott a Tokiói Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen. 2000-ben Sir Edward Frankland előadói díjat kapott. A nevéhez fűződik a ún. Negisi-kapcsolás felfedezése.
Szuzuki Akira
Szintén japán vegyész. Ő írta le először a Szuzuki-reakciót.
(A Szuzuki-reakció egy olyan szerves reakció, melyben az aril vagy vinil bórsavval egy aril vagy vinil halogenid katalizálja a komplex palládiumot.)
Szuzuki 1930. szeptember 12-én szüketett, Mukavában Japánban.
Tanulmányait a Hokkaido Egyetemen végezte. A doktori cím megszerzése után adjunktusként dolgozott 1963-tól 1965-ig. Szuzuki a Purdue Egyetemen is kutatott.
1994-ben ment nyugdíjba. Nyugdíjazása után is tanított még az Okajama és a Kurakasiki Egyetemen.
A szénalapú (szerves) vegyületek a földi élet “építőkockái”.
Ahhoz, hogy komplex szerves molekulákat állítsanak elő mesterségesen, a vegyészeknek meg kellett tanulniuk, hogy miként kapcsolják egymáshoz a szénatomokat.
A kémikusok által kidolgozott első eljárások a szénatomok reaktivitásának növelésére irányultak, e metódusok révén azonban csak egyszerű molekulákat sikerült előállítani.
Bonyolultabb molekulák építésénél viszont túl sok nem kívánt melléktermék keletkezett a kísérletek során.
A palládium által katalizált keresztkapcsolásoknál sikerült megoldani a problémát, s a vegyészek egy sokkal precízebb és hatékonyabb módszer birtokába kerültek.
A Heck-reakció, a Negisi-reakció és a Szuzuki-reakció során a szénatomok egy palládiumatomon “találkoznak”, s “földrajzi” közelségük beindítja a kívánt kémiai folyamatot.
A palládiumkatalizált keresztkapcsolások eljárását jelenleg világszerte alkalmazzák a tudományban, ahogy a gyógyszeriparban, vagy az elektronikai iparban.
