Idén két orosz származású manchesteri tudós nyerte el a Svéd Királyi Akadémia fizikai Nobel-díját: Konstantin Novoselov és Anre Geim.
Geim és Novoselov megmutatta, hogy a szén extrém vékony – csupán egy atomnyi – rétegben a kvantumfizika világából származó kivételes tulajdonságokkal bír. Mivel a grafén gyakorlatilag átlátszó és jó vezető, ezért alkalmas átlátszó érintőképernyők, fénypanelek és talán még napelemek gyártására is.
Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett mégis annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta. Az elektromosságot csaknem olyan jól vezeti, mint a réz. Az indoklás szerint a grafénnel végzett kísérletek új anyag kifejlesztéséhez vezethetnek, valamint innovatív elektronikai termékekhez.
A kétdimenziós grafénnel végzett kísérletek lehetővé teszik a fizikusoknak azt is, hogy a kvantumfizikai jelenségeket tanulmányozzák rajta.
A kutatópár kísérletei során a közönséges ceruzabélhez hasonló grafitdarabkából állította elő a szupervékony anyagot. Ragadós szalagot használtak arra, hogy egy atomnyi réteget “nyújtsanak” az anyagból. A bizottság külön kiemelte azt a játékosságot, amely a tudós páros fizikai problémákhoz való hozzáállását jellemzi.
KONSTANTIN NOVOSELOV
A Brit Királyi Akadémia kutatója.
Manchesterben a mezoszkópikus kutatócsoport egyik vezetője.
Nanoszerkezetekkel, kétdimenziós anyagokkal foglalkozik.
2008-ban Europhysics díjjal tűntették ki Andre Geimmel.
2010-ben együtt érdemelték ki a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémiától.
ANDRE GEIM
1982-ben diplomázott a moszkvai Fizikai Műszaki intézetben.
1987-ben szerzett PhD fokozatott. Ezután került a Csernogolovkai Szilárdtestfizikai Itntézetbe, ahol a Mikroelektronikai Technológiai Intézetében is dolgozott kutatóként.
Európában tevékenykedett a Nottinghami, a Bathi és a Koppenhágai Egyetemen.
Docens volt a hollandiai Nijmegeni Egyetemen. 2001-ben lett a fizika professzora a Manchesteri Egyetemen. Ott a nanotechnológiai osztály vezetője lett.
Geim figyelemreméltó eredményeket publikált a grafén kutatásával kapcsolatban. Ő végezte el először a híres és hírhedt békalebegtető kísérletet.
Geim Mott-díjat kapott 2007-ben a grafén tulajdonságainak leírásáért.
Konstantin Noboselovval szintén ugyanezért részesült megosztott Europhysics Díjban.
2009-ben Körber európai tudományos díjjal tüntették ki. 2010-ben John Carty díjat kapot.
A zürichi és az antwerpeni egyetem tiszteletbeli doktora.
Geim 2000-ben Ig Nobel díjat is kapott a lebegő béka kísérletért.
(Az IgNobel a Nobel-díj ellentéte, a leghaszontalanabb, legnevetségesebb tudományos kutatások díja.)
