Az előre jelzettnél kissé korábban, hétfőn megérkezett a lehűlés második hulláma, a havazás elmaradt, de az ország nagy területein, 80–90 százalékán megjelentek a hajnali fagyok. Reggelente helyenként kialakul köd, ám ezt a napsütés hamar feloszlatja, és a fagyos reggelek után egész kellemes, napsütéses őszi napjaink vannak.
Ez a napos időjárási szituáció meglehetősen szokatlan november elején, ilyenkor felhős, párás, ködös, szürke idő szokott uralkodni
– emeli ki a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Enyhe szitálás vagy nagy eső
Mielőtt megnéznénk az okokat, lássuk az előttünk álló napok prognózisát, nincs benne semmi izgalom. Folytatódik a derült, napos idő, és marad a napon belüli jókora hőmérsékleti különbség, az éjszakai fagyokat 8–14, 9–14 fokos nappali csúcsok követik. Csapadék sehol nem valószínű, főleg az Alföldön alakulhatnak ki kisebb-nagyobb ködmezők, ám ezek, napkeltét követően, hamar feloszlanak.
Hétvégétől aztán a Dunántúl nyugati részein már tartósabb köd képződhet, ám, ezt leszámítva, marad minden a „régiben”. Változást jövő hét kedden hozhat egy front, azonban itt újabb szokatlan tényezőbe botlunk: még most, hat nappal előtte sem lehet megmondani, hogy
Jelenleg 50–50 százalékot adnak a modellek a két kifutásra, tegnap viszont még 15–85 volt, az enyhe szitálás javára.
Szokatlan, furcsa időjárási helyzet
Az emlegetett időjárási helyzet egy térségünk felett mozgó anticiklont jelent, amely száraz, kontinentális légtömegeket sodor fölénk északkeletről. Nincs meg a köd- és felhőképződéshez elegendő nedvesség, a tiszta égbolt okán éjjel akadálytalan a hőleadás, nappal pedig a napsugárzás, ezért a nagy napon belüli hőingás.
November elején ez rendkívül szokatlan. Az ilyenkor jellemzően nyugati, délnyugati áramlás általában nedves levegőt szállít fölénk, október utolsó harmadától a napsugarak beeséséi szöge pedig már olyan alacsony, hogy nem igazán bír a hajnali párával. A köd aztán rétegfelhőkké alakul, és előáll a szürke, párás, „szmötyis” időjárási helyzet. Ebben az időszakban kétnaponta érkeznek a frontok, széllel, esővel, ehelyett mostanában, ha egy-egy át is szalad rajtunk, szinte semmi hatása.
Mi állhat a háttérben? Mindenképpen a légkör jókora egyensúlytalansága, amit általában a poláris örvény gyengélkedése szokott előidézni, most azonban annyira erős, hogy inkább viharciklonoknak kellene végigszántania Európán. A másik lehetőség az Észak-atlanti áramlat gyengülése, amely hideg óceánfelszínt eredményez, ezért nincs semmi, ami a keletről érkező, hűvös légrétegek útját állja. Egyelőre tehát pontos válaszunk nincs, de az biztos, hogy a jelenlegi helyzet finoman szólva is furcsa.
