Az elmúlt másfél hónapban nagy mértékben – mintegy 5 százalékkal – gyengült a forint az euróhoz képest, a szeptember derekán látott 393–394 körüli szintekről felugorva mostanra a 410 forint feletti szinteket is megkarcolta. A devizapiaci elemzők egyetértenek abban, hogy az árfolyamgyengülés nagyobb részt a globális folyamatok eredménye volt, főképp az amerikai elnökválasztás várakozásai mozgatták a piacokat. Az előrejelzésekben szeptembertől fordulat történt – egyre inkább Donald Trump republikánus elnökjelölt győzelmi esélyeit árazták be, ami folyamatosan erősítette a dollár árfolyamát. Az amerikai deviza lendületes erősödése viszont jellemzően azzal a hatással jár, hogy a befektetők „kiszivattyúzzák” a pénzt a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is.
A Trump-hatást azonban az euró is megsínylette, körülbelül 4–5 százalékot esett a dollárral szemben az elmúlt két hónapban. Ennek fő oka az volt, hogy a korábbi amerikai elnök belengette: az Európai Unióból érkező exporttermékekre is nagy mértékű védővámokat vetne ki, így például az Egyesült Államokon kívül gyártott autókra 100 százalékos vám kivetését fontolgatta.
Magyarországot különösen érzékenyen érintenék a védővámok, hiszen az EU legerősebbje, a német gazdaság az egyik legfontosabb partnerünk, és extra nagy a kitettségünk a német feldolgozóipar, azon belül is főként a járműipar felé.
A német ipar huzamosan gyenge teljesítménye már amúgy is visszarántja a magyar gazdaságot, és gyengíti a növekedési kilátásokat – amit a KSH tragikus ipari adatai is alátámasztanak.
A forintot a többi régiós devizánál jobban büntetik
„Az a várakozás, hogy valószínűleg Trump győz, összességében jóval érzékenyebbé tette a forintot. Sokan azt prognosztizálták előre a piacon, hogyha bejelentik a republikánus jelölt győzelmét, akkor 420 forintba kerül majd az euró, ez azonban egyelőre nem igazolódott” – magyarázta lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője.
A forint sérülékenységét jelzi, hogy a sorozatban érkező rossz makrogazdasági adatok híre is rendszerint megrángatja az árfolyamot. Így például a gazdaság zsugorodásáról számot adó harmadik negyedéves GDP-jelentés kiadása után majdnem 3,5 forinttal erősödött az euró, ami közel kétéves mélypontra taszította a forintárfolyamot.
Minél vékonyabb rajtunk a golyóálló mellény annál érzékenyebbek vagyunk bármire is
– kommentált a szakember. Hozzátette: a 2022. októberi drámai forintgyengülés nyomán a Magyar Nemzeti Bank 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ebben a környezetben teljesen mindegy volt, hogy milyen makrogazdasági adatok érkeznek, nem voltak hatással az árfolyamra. A jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat azonban kevés ahhoz, hogy ütésállóvá tegye a forintot egy ilyen kedvezőtlen gazdasági helyzetben.
A piacon számos befektető fogadott a forint ellen a Trump-hatás miatt, a mostani kamatszinttel azonban azt még el lehet érni, hogy a shortosok visszavegyék a forintot, amennyiben nem lesz túlzottan nagy a gyengülés. A kamatkülönbözet miatt ugyanis változatlan árfolyam esetén most évi 16 forintnyi veszteséget jelenthet az euró tartása. Például, ha valaki 408-as árfolyamon vásárolt be euróból, akkor azt neki egy év múlva minimum 424-en kellene eladnia ahhoz, hogy ne érje veszteség. Bármely ennél alacsonyabb árfolyamszint esetén bukóba kerül – fűzte hozzá Kolba Miklós.
A forint kurzusa ugyanakkor lenyomata a rossz gazdasági körülményeknek.
