A Fény utcai piac körül már reggel 9 óra után gyülekezni kezdenek a kormánypárti szimpatizánsok – pedig Orbán Viktor csak két óra múlva kezd beszélni a szomszédos Millenáris Parkban.
A Lövőház utca sarkán hamar ismerős alakot pillantunk meg, Tasó László fideszes parlamenti képviselőt Hajdú-Bihar megyéből. Kis csapat gyűlik körülötte, mosolyogva fog velünk kezet, amikor leszólítjuk. Aztán bemutatkozunk, erre óvatosan hátrébb lép.
Képviselő úr, mit gondol Orbán Balázs ’56-os gondolatairól?
Kérdezze meg tőle!
Ön mit gondol róluk?
Semmit!
Azzal hátat fordít, és ott hagy.
Közel hússzor szólítottunk le várakozókat a kormányfő beszéde előtti bő egy órában, és Tasó képviselő adta talán a legjellemzőbb választ. A megkérdezettek mintegy fele egyáltalán nem akart beszélni Orbán Balázs ’56-os gondolatairól, volt olyan hölgy, aki pedig kifejezetten a 24.hu-nak nem akart nyilatkozni róluk. Leginkább egy hosszú hajú, magyar zászlót vivő férfi ragadtatta el magát, amikor megszólítottuk és bemutatkoztunk.
Kísérgesd a szaros nadrágost, és akkor majd velük anyázzál, velem ne! Húzz a faszba!
Voltak finomabb elutasítások is persze. Egy hölgy azt mondta, olyan mélyek már az árkok, hogy „azokat ne ássuk tovább, fiatalember!”
Egy idősebb úr, aki kollégáját várta a Margit körúton, pedig úgy fogalmazott: „Engem semennyire nem foglalkoztat Orbán Balázs. Se ő, meg az se, amit mondott. Nagyon felfújták ezt az egészet.”
Hallotta, amit mondott?
Nem, csak azt, hogy felfújták. Az ő dolga, hogy mit mond, nem érdekel engem. Nem fontos, amit mond. Minek ebből ekkora ügyet csinálni?
Két jól öltözött, vászonkabátos, frissen borotvált fiatalember vár a Mammut2 bejáratánál. Ők is Orbán Viktor miatt jöttek, de nem akarnak mondani semmit. „Hallottunk róla, de nem néztünk bele, nem érdekelt annyira. Nem tudom, mit mondott igazán, nem is tudok róla mit mondani. Köszönöm!”
*
A kormányfő politikai igazgatója szeptember végén mondta azt egy vele készült interjúban, hogy
Pont ’56 miatt visszük azt a politikát, amit viszünk. (…) Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.
A gondolatmenet rengeteg kérdést vetett fel, október 23-ával, illetve az ’56-os forradalommal kapcsolatban. Felelőtlenség volt? Felesleges volt? Az a tanulsága, hogy meg kell adni magunkat, ha megtámadnak? És tényleg a béketárgyalás volt a célja a felkelőknek, ahogyan azt Orbán Viktor állítja? Hogy hangoznak ezek az állítások a forradalomra emlékezőknek, mi jut róluk az eszükbe?
Ezeket a kérdésekre kerestünk választ, miközben a gyülekező kormánypárti szimpatizánsok közé vegyültünk.
Akik közül többen egyáltalán nem akartak ezekbe a részletekbe belemenni – ám a 82 éves István szerencsére igen. A piac Retek utcai bejáratánál kezdtünk beszélgetni.
„Kezdjük azzal, hogy nem értettem az egészet. Azt nem értettem, hogy ekkora palávert vernek miatta. Amikor elkezdtek orbánbalázsozni, na, akkor utánanéztem, hogy mit is mondott. Nos, amit ön az előbb mondott, hogy ennek bizony az az üzenete, hogyha megtámadnak minket, akkor be kell feküdni, az egy korrekt összefoglaló szerintem. Ezt mondta ugyanis. De nem tudom, miért mondta, nem értem. Én is szeretném tudni. Hülyeséget beszélt, elszólta magát. Mindenhol van ilyen, ilyen a politika. Ezt le kell most nyelni. Nem normális, aki ilyet mond. Az se normális, aki ennek bedől.”
Ön szerint miért mondta?
Hülye, azért. Különben fogalmam sincs, miért. Nézze, már 82 éves vagyok. Vidéken éltem meg ’56-ot, egy kis sváb faluban. Tudom, emlékszem, milyen világ volt akkor. Egy politikusnak hogy nincs ennyi esze? Hogy a birsalmát összehasonlítja a kajszibarackkal? Felfogni nem tudom. Minek kellett? Ki kényszerítette? Megvezették? Csak tippelek.
És mit gondol arról, amit Orbán Viktor mondott? Hogy a forradalom célja a béketárgyalás volt?
Ugyan, szó se volt ilyenről. 14 éves voltam akkor. Az ország legyen szabad, ez volt a cél.
Várakozó hölgy a Mammut előtt. Megszólítjuk, gyorsan kiderül: nem rajong lapunkért, és akkor még finomak voltunk. Függetlenségünkre csak legyint.
„Tudja, mitől függetlenek maguk? Az igazságtól! Attól!”
Elmosolyodok. Mondom neki, hogy ez szellemes. Végül is beszélgetni kezdünk.